Niveus: Rázós lesz, akár 1000 milliárdos terhet róhat az államra a Tisza Párt adóterve
Átfogó reformokkal indítana a kormányzásra készülő Tisza Párt, de szakértők szerint rázós lehet az átmenet. A javaslatcsomag merőben új megközelítést alkalmazna, a fogyasztás helyett a jövedelmek adója lenne hangsúlyos, ami láncreakciókat indíthat be a gazdaságban.
Mindeközben az uniós források tekintetében szorít az idő, az euró bevezetésére pedig hiába van politikai akarat, a gazdasági folyamatok, valamint a feszült geopolitikai helyzet nehezítő tényezőként hatnak.
Koncepcióváltás vagy finomhangolás?
A Tisza Párt gazdasági reformcsomagja számos részből áll. A szakértői értékelés szerint a javaslatcsomag egy újraelosztásra épülő adóreform, és alapvetően kettős logika szerint készült: egyfelől csökkentené a fogyasztási és alacsony jövedelmi terheket, másrészről növelné a felső jövedelmi és vagyoni hozzájárulást − mutatott rá Bagdi Lajos, a Niveus pénzügyi tanácsadó cég egyik partnere.
A program egyik pontja az alapvető élelmiszerek áfájának 27 százalékról 5 százalékra csökkentése. Az intézkedés rövid távon jelentős kiadást jelent majd az államháztartásnak, ellenben segítheti az infláció elleni harcot. Az áfacsökkentéseknél mindig kérdés, hogy a kereskedők mennyiben érvényesítik az alacsonyabb adóterheket a fogyasztói árakban.
Nemzetközi tapasztalatok alapján norvég szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy magában az áfa mérséklése csupán átmenetileg fékezi az inflációt, és mindenképpen szükség van támogató intézkedésekre is.
Felmerült továbbá a gyógyszerek áfamentessé tétele és egyes energiahordozók, például a tűzifa áfájának mérséklése. Az intézkedések a Niveus szerint akár 800-1000 milliárd forintos költséget jelenthetnek a magyar államnak.
Vagyonadó és szja
A program egyik legtöbbet emlegetett pontja vagyonadó, amely az 1 milliárd forint feletti vagyonokat 1 százalékos adóval sújtaná. Az intézkedés bevezetése mellett szól, hogy gazdasági ciklusoktól független, stabil bevételt jelent az államháztartás számára, azonban kockázatot is rejt, mivel az érintetteket a tőke kimenekítésére ösztönözheti. A tervezett extra adó megközelítőleg 100-150 milliárd forint bevételt jelentene, ám a nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy az intézkedés fenntartása hosszú távon nem kifizetődő.
Nettó vagyonadó az Európai Unió országaiban csupán Spanyolországban van.
A Tisza Párt programja szerint szükséges a személyi jövedelemadó rendszerének átalakítása is. A tervezet mérsékelné az alacsony jövedelműekre vonatkozó adókulcsot, ami a párt szakértői szerint mérsékelné az adózási egyenlőtlenségeket, valamint növelhetné a munkakínálatot, ám az intézkedés 500 milliárd forintos kiesést okozna a költségvetésben − mutatott rá a Niveus.
A program sikere nagyban függ attól, hogy mennyire sikerül a szürkegazdaság kifehérítése, valamint sikerül-e az uniós források felszabadítása. Ezek nélkül a bevételek nélkül az áfa csökkentése, valamint az adórendszer reformja jelentős kiesést okozna az államháztartásban
− hívta fel a figyelmet a kockázatokra Bagdi Lajos, majd hozzátette, hogy a program egyértelműen expanzív, de évente 1500 milliárd forint kiesést jelenthet, továbbá a vagyonadó inkább szimbolikus, nem pedig kiadásokat jelentősen finanszírozó eszköz.
Sok a kihívás
Jelenleg 35 milliárd uniós forrást kellene hazahoznia Magyar Péter stábjának, de az Európai Bizottság kijelentette, hogy erről csak a szupermérföldkövek elérése és a külpolitikai irányváltás esetén lehet szó.
A közös valuta bevezetését a mindenkori magyar kormányok két évtizede húzták, ám nem alaptalanul. Az első Orbán-kormány 2007-es bevezetéssel számolt, és később az MSZP–SZDSZ-koalíció is napirenden tartotta a kérdést. A 2010-es kormányváltás után is többször felmerült az euró bevezetésének lehetősége, de 2015-től ez fokozatosan eltűnt.
A legnagyobb akadályt nem a szándék, hanem a költségvetés aktuális helyzete okozza. Az Európát sújtó sorozatos gazdasági nehézségek következtében az államadósság az elmúlt néhány évben stagnált, jelenleg 74,6 százalékon áll, a GDP-arányos hiány 2025-ben pedig 4,7 százalék volt. Az euró bevezetéséhez 3 százalék alatti deficitre, továbbá 60 százalék alatti adósságrátára lenne szükség.
A maastrichti 5 pontos feltétellistából jelenleg egy pont teljesítésére van reális esély, az pedig az inflációra vonatkozó elvárás. 2024 májusában a 12 havi harmonizált infláció 8,4 százalék volt, miközben a referenciaérték 3,3 százalék. 2026 elejére az infláció havi alapon 2 százalék alá mérséklődött, azonban a konvergenciakritérium 12 havi átlagra vonatkozik. A hosszú lejáratú kamatoknál szintén nagy az eltérés: az Európai Központi Bank 2024-es konvergenciajelentése 6,8 százalékos magyar hosszú hozamot jelzett, 4,8 százalékos referencia mellett.
Egy másik nehezítő tényező, hogy az Európai Központi Bank kifogásokat fogalmazott meg a jegybank függetlenségével kapcsolatban is, ezért úgy tűnik, a jogi feltételei sem adottak az euró gyors bevezetésének.
A folyamatok arra engednek következtetni, hogy Magyar Péter és Varga Mihály jegybankelnök nyilatkozatai csupán irányt mutatnak, határozott menetrendről még nincsen szó, mindemellett érdemes mérlegelni a monetáris politika feletti kontroll elvesztésének kockázatait is.
