Már nem nyomja a piacot a dán és a spanyol sertés, de Kína még bekavarhat
A vágósertés ára már 2025 őszére elképesztő mélységekbe – 430 forint környékére – zuhant, ami különösen a 2021–22-es 860 forintos felvásárlási árakhoz képest mutatott elképesztően gyászos képet. A helyzet 2026 elejére nem sokat javult: februárban a felvásárlási ár valamivel 520 forint fölött mozgott. Az esés az ünnepek közeledtével megállt, a sertéshúsárak jelenleg is enyhe emelkedést mutatnak.
A további felvásárlói áremelkedést prognosztizáló várakozások megalapozottságát igazolhatja, hogy a német hústőzsde – amelyhez az európai, így a magyar felvásárlási árak is igazodnak – április elején emelkedő pályára állt. Ez egybeesett a magyar piacot is nyomó spanyol és a dán túlkínálat mérséklődésével.
- Az importnyomás csökkenése pedig lehetővé teszi, hogy a felvásárlási árak itthon is felfelé mozduljanak el.
- A felesleg fogyásához mérhetően járult hozzá, hogy Kína kereslete az európai sertéshús iránt az év elejétől enyhén emelkedett, ami ugyancsak jó hír a magyar termelőknek is.
- Ezt a konjunktúrát azonban az EU Kínával szembeni drasztikus vámpolitikája nagyon gyorsan lenullázhatja – ahogyan arra az ázsiai ország első embere általánosságban már figyelmeztetett is.
Ugyancsak az áremelkedés irányába hat, hogy
az iráni válság miatt az üzemanyagköltségek továbbra is extrém magasak – és elképzelhető, hogy a jövőben még magasabbak lesznek.
Ez pedig, a termelési-szállítási költségeken keresztül nemcsak a sertésárakat hajthatja fel, de általában az élelmiszerárakat is.
Sertéshús helyett baromfi
Ez a folyamat a legkevésbé sem az alacsony árak miatt jelentős jövedelmezőségcsökkenést elszenvedő sertéságazat belső eredményességének javulása irányába mutat. A jövedelmezőség drasztikus visszaesésének enyhítésére mindenesetre a most leköszönő kormány április 10-én hárommilliárd forintot különített el, ennek hatása azonban még nem érzékelhető.
A százezres nagyságrendű vágósertést előállító Bold Agro Kft. ügyvezető tulajdonosa, Szabó Viktor úgy véli, az ágazat legnagyobb mumusa hosszabb távon nem a magas üzemanyagárak mögött felsejlő geopolitika, és nem is a kereslet-kínálat pillanatnyi állása, hanem az, hogy miközben az emberek egyre kevesebb húst esznek, a fogyasztói kosárban a sertés helyét egyre inkább átveszi a baromfi.
Kutatásban a megoldás
Papp István, a középvállalati kategóriába tartozó Hajdú-Hús Kft. ügyvezető tulajdonosa úgy látja, a termelési költségek mintegy 70 százalékát kitevő energiakiadások drasztikus emelkedése könnyen ellehetetlenítheti az olyan stabil cégek működését is, mint az övék. Az előremenekülés náluk is az energiahatékony termelési megoldások gyorsított ütemű bevezetése, és általában a hatékonyság növelése a robotizáció felpörgetésével.
A sertésfogyasztás világtendenciaként értelmezhető visszaesésének negatív kihatásait azonban véleménye szerint új megközelítésű fejlesztésekkel némiképp lehetne mérsékelni.
Erre már kísérletet is tettek a Debreceni Egyetem kutatóinak közreműködésével, akik célul tűzték ki
olyan sertéstápok kifejlesztést, amelyeknek hatására az állat húsa telítetlen zsírsavakban gazdag lesz.
Ezzel a húsipari szakember szerint meg lehetne célozni az egészségtudatosabb fogyasztókat is, ami újabb prémiumszegmenssel bővítheti a sertéshús piacát. Papp István ugyanakkor elismeri, a kutatások ígéretesek ugyan, ám még messze nem tartanak ott, hogy az eredmények a sertéshizlalásban is rentábilisan alkalmazhatók legyenek.
Már a húsvét sem az igazi
Tavaly novembertől folyamatosan jellemző volt, hogy a gazdák önköltség alatti értékesítésre kényszerültek.
Tovább rontotta a hazai termelők pozícióit, hogy jelentős mennyiségű olcsó importáru áramlott be az országba.
A sonkaforgalom 40 százaléka húsvétkor realizálódik, viszont erre az időszakra is jellemző, hogy egyre nagyobb a baromfi kiszorító hatása. A kereslet ugyan az idei nagyhéten is erős volt, ám az 5000–10 000 forint közötti kilónkénti áron kapható minőségi füstölt sonkával szemben inkább a gyors pácolású kötözött termékeit részesítették előnyben. Ebben a kategóriában már kilónként 1600 forintért is lehetett sonkát vásárolni. A forgalom az ilyen termékekből bőséges kínálattal szolgáló kiskereskedelmi üzletláncokban koncentrálódott.
A húsrészek iránti kereslet nem egyformán mozog
A külső – és időnként ugyancsak hektikus – piaci tényezők mellett egy szezonális hatás, vagyis
a rövidesen induló grillszezon mindenképpen az áremelkedés felé nyomja a sertéshús árakat.
Ezt tükrözi, hogy az ebben az időszakban slágerterméknek számító karaj és tarja húsvét után egyből drágulni kezdett, és egyes boltok egy-egy kilóért már 2200-2500 forintot is elkérnek. A jobb minőségű szalonnák ára ugyancsak emelkedik. Némileg ellentmondásosan viselkedik viszont a comb és a lapocka – vagyis a sonka alapanyaga –, amelynek az ára a kínálat szűkülése ellenére sem indult el felfelé. Igaz, nem is csökkent.
