Kedvező tendenciák újabb kockázatokkal

z A hazai védelmi ipar éves forgalma újra 10 milliárd forint fölé emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az ágazat kilábalt a válságból?

Azt jelentheti. Feltételes módban fogalmazok, mert az ágazat teljesen új pályán mozog a rendszerváltást megelőző időszakhoz képest, amikor a szocialista országokban a cégek egy-egy termékcsoportra szakosodva a helyi szükségleteket jóval meghaladó mennyiségben termelhettek. A fordulatot követően a védelmi ipar elvesztette kiváltságos helyzetét, s a külföldi kereslet visszaesése miatt lényegében azok a cégek tudtak életben maradni, amelyeknek sikerült megrendeléshez jutni a honvédségtől. A trend 1995 után fordult meg, majd a növekvő megrendeléseknek a NATO-csatlakozás adott új irányt az új minőségi követelmények megjelenésével, illetve nagyjából ekkortól vált érzékelhetővé az a politikai szándék, hogy a hazai védelmi ipart kiemelten kell segíteni. A tendenciákat tekintve azt gondolom, hogy a következő években tovább nőhet a védelmi iparban tevékenykedő cégek forgalma.



z Milyen hatása volt a honvédelmi tárca által lefolytatott védelmi felülvizsgálatnak?

Egy időre visszafogta a honvédségi megrendeléseket, és egyes területeken piaccsökkenést fog eredményezni, ám le is tisztázta, hogy később milyen szükségletekkel lehet számolni, s egyúttal látszik, hogy a megmaradó fegyvernemeknél a korszerűsítések és az új eszközök vásárlása miatt növekednek majd a megrendelések.



z Miként jelentkeznek a piacon a HM által meghirdetett hosszú távú beszerzési programok?

Volumenét tekintve mindenekelőtt a Gripen vadászgépek beszerzését, valamint a gépjármű- és a rádiófejlesztési programot kell megemlíteni, amelyek jelentős keresletnövekedést generálhatnak a hadiiparban. A szóban forgó termékeket Magyarországon nem gyártják egészben, ám az ezekkel összefüggő ellentételezésbe a magyar cégek is jelentős szerephez juthatnak. Bár az offset programokba eddig nem sok magyar védelmiipari cégnek sikerült bekapcsolódni, hosszabb távon ez akár ahhoz is eszközt jelenthet, hogy a hazai vállalatok hosszú kihagyás után a nemzetközi piacokon is újra megjelenjenek.



z Mit tudnak tenni ennek elősegítése érdekében?

A kedvező tendenciák segítése érdekében a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál (GKM) szorgalmazzuk, hogy az ellentételezést a hazai védelmi cégeknek hatékonyabb segítséget jelentő irányba fejlesszék. Ezt az ellentételező külföldi cégek magyarországi beszállítói kötelezettségének növelésével lehet elérni. A direkt offset erősítésével, a külföldi vállalatok közreműködésével akár olyan kapacitások is létrejöhetnének, amelyek jelenleg nincsenek meg a hazai védelmi iparban. Ez egyúttal hoszszú távú üzleti kapcsolatok létesítéséhez vezethet a felek között, ami a magyar vállalkozások megjelenését eredményezné a transzatlanti védelmi piacokon.



z Milyen fogadókészségre találtak?

Abszolút kedvező volt a fogadtatás, s folyamatos párbeszéd alakult ki a GKM és MVSZ között. Annyit máris sikerült elérni, hogy a tárca szervezetünkkkel együttműködve felmérést készítsen arról, hogy tagvállalataink milyen kapacitásokkal rendelkeznek, amelyek alkalmasak az ellentételezésbe való bekapcsolódásra. Persze a politikának kell eldöntenie, hogy elegendőnek tartja-e, ha a növekvő honvédségi igények miatt magától fejlődik a védelmi ipar, vagy kimondja: vannak olyan szegmensek, amelyeket nemzeti-biztonságpolitikai szempontok miatt kiemelten kell kezelni.



z Konkrétan mire gondol?

Vannak olyan területek, ahol kifejezetten a hazai termelésre kellene támaszkodni, így a katonai ruházatok, könnyű fegyverzetek, egyéni védőfelszerelések, valamint - a Kongsberg offset részeként - a kommunikációs eszközök beszerzése. Emellett Magyarországon jelentős tapasztalatok vannak a rádióelektronikai felderítés, az elektromos zavarás, valamint az információfeldolgozás területén is, amelyeket ugyancsak fel lehetne éleszteni. Az állam gazdaságszervező szerepe ezen a területen meghatározó lehet.



z A hadiiparra elkülönített állami pénz összege a költségvetés tervezete szerint jövőre jelentősen csökken.

A pályázati úton szétosztott pénzek nagyságrendje nem akkora, hogy érdemileg befolyásolná a piaci szereplők helyzetét. Ahhoz a jelenleginél nagyságrendileg több támogatásra lenne szükség.



z Magyarország NATO-tagságát jelentős befolyásoló tényezőként említette. Lefordítható-e ez üzleti haszonra is?

Komoly lehetőséget jelent, hogy a NATO milliárdos beruházásokat indított a honvédség légi irányítása, kommunikációs rendszere és reptéri fogadókészsége fejlesztésére, valamint a háromdimenziós radarok építésére. Több cég jutott megrendelésekhez, igaz, ez nem feltétlenül hadiipari vállalatokat jelent. Újabb lehetőséget jelent majd a TIPS rövidítéssel ellátott AGS - szövetségi földi megfigyelés - rendszer létrehozása, amely azt a célt szolgálja, hogy a levegőből az eddiginél hatékonyabban lehessen földi célokat megfigyelni. Ebbe a magyar cégek olyan mértékben tudnak majd bekapcsolódni, ahogy a kormány hajlandó részt vállalni a rendszer létrehozásában és működtetésében. Hasonló lehetőséget jelenthet a NATO AWACS repülőgépeit üzemeltető NAPMA rendszerhez való várható magyar csatlakozás is.



z Milyen benyomásokat szerzett a védelmi ipart felsorakoztató C+D kiállításon?

Nagyságában nem tért el az előző rendezvényektől, ám irányultságában előrelépés történt. Struktúrájában is változott, s úgy tapasztaltam, hogy a külföldi cégek intenzívebben keresik az együttműködési lehetőségeket a hazai vállalkozásokkal. Az is üdvözlendő, hogy a HM teljes mellszélességgel kiállt a rendezvény mellett. Fontos tény az orosz kiállítók visszatérése, ami nem elhanyagolható, tekintve, hogy a honvédség eszközeinek jelentős része még jó ideig orosz gyártású marad.



z Milyen következménye lehet a közbeszerzési törvény tervezett módosításának, amely megszüntetné a hazai cégek preferálásának lehetőségét magasabb ár esetén?

Az eddigi preferálási lehetőségnek a gyakorlatban nem volt nagy jelentősége, mivel a forráshiány miatt a megrendelő nem engedhette meg magának, hogy a magasabb árat kínáló szállítót válassza, még ha az hazai cég is. A közbeszerzési szabályok változása kapcsán jóval nagyobb veszélyt jelent, ha teljesen nyílttá válnak a védelmi beszerzések. A közösségi jog lehetőséget ad arra, hogy a védelmi ipari piacot ne kelljen teljesen megnyitni. Ezt a tagállamok többsége ki is használja, s beszerzéseik jelentős részénél nem írnak ki nyílt eljárást, amivel elsősorban saját cégeiket kívánják védelemben részesíteni. Ezt kellene követni Magyarországnak is, nem téve ki minden esetben a hazai cégeket a nyílt versenynek, miközben a konkurensek saját országukban jelentős védelmet élveznek, mert ennek az iparágnak igenis szüksége van az állam védelmére.