Már az idén több néző várható

A parlament által elfogadott törvény nemcsak a filmgyártóknak és -forgalmazóknak jelent majd előnyöket, hanem a nézőknek is: több értékes hazai alkotás juthat majd el a mozikba az egymástól elkülönített, elemekre bontott támogatásoknak köszönhetően. A 35. Magyar Filmszemlén, a törvényről rendezett szakmai beszélgetésen elhangzott: a rendezett viszonyoknak köszönhetően versenyképesebbé válhat a hazai filmipar, a források hatékonyabb felhasználását pedig a támogatási rendszer összefogottabb megléte szolgálhatja majd.

Tóth Erzsébet, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) főtitkára lapunknak elmondta: a törvény április 1-jén lép hatályba, addig azonban van még tennivaló, a demokratikus pénzelosztáshoz ugyanis korszerűsíteni kell az MMK elosztási rendszerét, létrehozzák egyebek mellett a Nemzeti Filmirodát, amely a mozgóképszakma működésével kapcsolatos hatósági feladatokat (besorolás, nyilvántartás, adatigazolás) látja majd el. A különböző filmes pályázatokat pedig a Mozgókép Koordinációs Tanács hangolja össze. Tóth Erzsébet szerint az év második felére már zökkenőmentesen működik minden. Az MMK egyébként február 12-ig dönt a most felhasználható keretről és az idei pályázatokról.

Port Ferenc, az európai értékek és a magyar filmek bemutatására összpontosító Budapest Film Rt. vezérigazgatója fontos lépésnek tartja, hogy elemeire bontották a támogatásokat. Szerinte a 6,4 millió forintos segítség, amit egy-egy magyar produkció bemutatására szánnak, biztosítja a négy kópia gyártását, és részben fedezi a reklámköltségeket is. Így kópiánként körülbelül egymillió forint jut a hirdetésre (plakátok, szóróanyagok készítésére).

Port Ferenc hozzátette: ez a támogatási forma a közönség előtti tisztességes megméretést szolgálja majd, félő azonban, hogy így kevesebb hazai filmet - az eddigi 15-20 alkotás helyett csupán 8-10 produkciót - képvisel a jövőben a Budapest Film. A minőségi magyar alkotások piacán nagyobb lesz a verseny, s a támogatásnak köszönhetően több értékes film juthat el több moziba. Így az idén mintegy másfél millió nézőt vonzhatnak a magyar filmek, ez pedig majdnem a tavalyi látogatószám háromszorosa - véli Port Ferenc.

A filmjogok rendezésével kapcsolatban sok még a vitatott kérdés, ám a decemberben elfogadott filmtörvény után az érintetteknek mindenre megoldást kell találniuk. Mert bár a filmvagyon kezelője a törvény szerint a Nemzeti Filmarchívum lett, a forgalmazási jogokat megnyugtatóan rendezni kell. Többek szerint az archívum versenyeztethetné a forgalmazással foglalkozó cégeket. A filmek videós és DVD-, továbbá televíziós felhasználásából olyan bevétel származik, amelyből jelentős összeg a filmvagyon karbantartására fordítható. Márpedig egy-egy produkció digitális felújítása a 6-8 millió forintot is elérheti.

A filmállomány 730 alkotásból áll - ezek az 1987 előtt gyártottak. De maga a vagyonfelmérés is összetett kérdés, mint általában szellemi alkotások esetében. Tulajdonképpen nem is lehet pontosan tudni, mennyi az egyedi művek tényleges értéke. Fölmerülnek komoly szerzői jogi kérdések is. Az 1987 előtti filmeknél a rendszerváltás előtti évtizedekben az alkotók valójában lemondtak a későbbi felhasználás után őket illető vagyoni jogaikról. Az ÁPV Rt.-nél most készül egy jogi állásfoglalás, amely szerint ezeket a filmeket együtt kellene kezelni.