A dohányzás abbahagyásának csak haszna van

Az iparilag fejlett országokban - hazánkban is - a dohány a legfontosabb kiküszöbölhető, idő előtti halálok. Azokból a kutatásokból, amelyek a halált okozó különböző betegségek előfordulását vizsgálták dohányosok és nemdohányosok között, nagy biztonsággal meg lehetett határozni, hogy melyik betegség keletkezésében van szerepe a dohányzásnak.

A dohányzás okozta leggyakoribb betegségek a rosszindulatú daganatok, a szájüregi és tüdőrák, szív-ér rendszeri betegségek, szívinfarktus, szélütés, alsó végtagi érszűkület, trombózis és embólia, magas vérnyomás betegség, a légzőrendszer betegségei, idült hörghurut és tüdőtágulás. Vizsgálatok megállapították, hogy a rosszindulatú daganatok felét, a szájüregi és tüdőrák 90 százalékát ez okozza. Hasonlóan meghatározó jelentősége van a dohányzásnak a légzőrendszer idült betegségeiben (80 százalék). A legkülönfélébb szív-ér rendszeri betegségek keletkezésében is fontos kockázati tényező; legalább 25 százalékban járul hozzá ezen betegségek kialakulásához. Ha ismerjük a különböző betegségek, illetve az általuk okozott halálozás előfordulását, egyszerűen kiszámítható a dohányzás okozta halálesetek száma. Az egyes betegségekben az is kiderül, hogy a dohányzás hány évvel rövidítette meg az embereknek az életét. Hazánkban a halálesetek 20 százalékát e szenvedély okozza.

Hazánkban 2000-ben közel 135 ezer ember halt meg, közülük 28-30 ezren dohányzás okozta betegség következtében. Ezek kétharmada férfi és közel kétharmaduk 70 évesnél fiatalabb volt, az ő életükből 21 évet vett el a dohány. A környezeti dohányfüst, az ún. "paszszív" dohányzás is bizonyítottan egészségkárosító hatású. Ezek a súlyos, sokszor fatális kimenetelű betegségek rendszerint több évtizedes dohányzás, 100 ezer vagy még több cigaretta elszívása után jelentkeznek és szenvedő alanyai középkorú vagy idős emberek. Vannak azonban a dohányzásnak rövid távon jelentkező, a fiatalokat és főként a nőket érintő, nem kevésbé jelentős kedvezőtlen hatásai is. A fogamzásgátló tablettát szedő dohányzó nőkön gyakrabban jelentkezik ezeknek a gyógyszereknek a mellékhatása, trombózis, tüdő- vagy agyembólia. A dohányos nők között gyakoribb a meddőség, a méhen kívüli terhesség, terhesség esetén a korai vetélés, lepény-rendellenességek, a magzat fejlődésének károsodása, sőt gyakoribbak a fejlődési rendellenességek. Az újszülöttek hirtelen bölcsőhalála is gyakoribb, ha egyik vagy mindkét szülő dohányzik. Dohányos szülők gyermekei gyakrabban kapnak légúti fertőzéseket. Dohányos nőknél korai a menopauza.

Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint a világ felnőtt népességének harmada, 1,1 milliárd ember rendszeres dohányos. A cigarettafogyasztás emelkedésének oka, hogy a harmadik világ országaiban - különösen Kínában - egyre többen dohányoznak, ugyanakkor az iparilag fejlett országokban csökken az eladott cigaretták száma. Az iparilag fejlett országokban az évtizedek óta tartó erőteljes egészségnevelési, tájékoztató programok hatására a közvélemény egyre inkább elutasítja a dohányzást.

Hazánkban a 14 éven felüliek 34 százaléka dohányzik rendszeresen - a férfiak 38, a nők 23 százaléka. Az egy főre eső 2654 darabos éves cigarettafogyasztásunk a negyedik legmagasabb a világon. Kedvező jelenség, hogy a dohányztás évtizedeken keresztül tartó folyamatos növekedése az utóbbi pár évben megtorpant, sőt valamelyest csökkent is. Kedvezőtlen viszont, hogy egyre több fiatal kezd el cigarettázni: a 18 évesek fele rendszeresen dohányzik, a lányok valamivel többen, mint a fiúk. Nálunk a 30 évesnél fiatalabb dohányosok 70 százaléka 16 éves kora előtt kezdett el rendszeresen cigarettázni. A dohányzás megkezdésének az okai nagyon öszszetettek - a baráti kör hatásától és a szülők példájától kezdve a gyermek személyiségéig sokféle körülmény indíthat el valakit a dohányos vagy nemdohányos életpálya útján. A prevenciós programok hatása legalábbis kérdéses, még leginkább a közösségre, közös tevékenységre, például sportprogramokra alapozottak a sikeresek. A tapasztalatok szerint a gyerekek dohányzását azokban az országokban sikerült társadalmi méretekben csökkenteni, ahol teljes a dohányreklám-tilalom, és a cigaretta árát az említett módon emelik. Az is bizonyítja ezeknek az intézkedéseknek a hatásosságát, hogy a dohányipar, amelynek létérdeke, hogy a cigarettázást abbahagyó - vagy korán meghalt - dohányosok pótlását, a fogyasztói utánpótlást biztosítsa, minden módon igyekszik ezeket az intézkedéseket megakadályozni.

A dohányzás okozta egészségi, gazdasági és társadalmi károk rövid távú mérséklésének a feltétele, ha jelentős mértékben csökken a felnőtt dohányosok száma, azaz mind többen teszik le végleg a cigarettát. A dohányzás abbahagyásának kedvező hatása már rövid távon is jelentkezik: javul a közérzet, a teljesítőképesség, megszűnik a reggeli köhögés, hurut, a fejfájás, a rossz szájíz.

A leszokás sikere legfőképpen azon múlik, hogy milyen erős az egyén motivációja. Annak a dohányosnak, aki évek-évtizedek óta cigarettázik, beépült az életébe, és főként megerősítő élményt jelent számára, valamilyen jelentős, erős indító okra van szüksége, hogy a leszokás sikerüljön. Sajnos ma még a leggyakoribb motiváció a cigaretta okozta egészségi ártalom, a betegség. Az első infarktus után nagyon sokan tették le már végleg a cigarettát, olyanok is, akik korábban el sem tudták képzelni az életüket nélküle. Ma már egyre gyakoribb, hogy fiatal, gyermeket tervező párok a születendő gyermek egészsége érdekében együtt döntenek a cigarettamentes élet mellett. A legtöbb várandós mama abbahagyja a dohányzást, sajnos a baba elválasztása után többségük újra elkezdi. Leteszik a cigarettát azok is, akik komolyan sportolnak, és fontos számukra az eredmény. Sok szülő gyermeke kérésére vagy egyszerűen egészségének védelme érdekében hagyja abba a dohányzást. A munkahelyi dohányzás tilalma, az ezzel járó kényelmetlenség is egyre gyakoribb indok. Mind többen szakítanak a dohányzással az egyre magasabb dohányárak miatt. Külföldi megfigyelés, hogy 10 százalékos áremelés 3-8 százalékkal csökkenti a cigarettafogyasztást.

Megkönnyíti a nemdohányzó életmódra történő áttérést, ha a leszokó dohányos nem szenved a nikotinmegvonási tünetektől. Erre a célra többféle hatásos készítmény létezik. A legelterjedtebb eljárás a nikotinpótlás: meghatározott ideig - általában három hónapig - egyre csökkenő adagban és nem cigarettafüsttel, hanem más módon nikotint viszünk be a leszokóban lévő ember szervezetébe. Az adagolási mód lehet nikotintartalmú tapasz, rágógumi, belégző vagy orrspray - nálunk a tapasz és a rágógumi kapható gyógyszertárban, vény nélkül. Az eltérő adagolási mód a cigarettafüsttől eltérő hatást eredményez: nem jelentkeznek a nikotinmegvonási tünetek, és megszűnnek a függőségre jellemző idegrendszeri tünetek. Hasonló hatású a bupropion hatóanyagú gyógyszer is, amivel főleg Észak-Amerikában szereztek kedvező tapasztalatokat.

A cigaretta elhagyásában jelentős szerepe lehet az orvosnak. Személyre szóló, a páciens egészségi állapotára és a családban előfordult betegségekre utaló megismételt tanácsadással - amiben szerepet kaphat a nővér is - és nikotinpótló készítmény alkalmazásával a leszokási kísérletek 5-10 százaléka lehet sikeres. A legtöbb dohányost a háziorvos érheti el. Gondot okozhat a háziorvos túlterheltsége és az, hogy a medikusévek alatt nem készítik fel a leendő orvost a betegek dohányzásával történő foglalkozásra, a segítségnyújtás módszereire. Ezek a témák az orvostovábbképzés programjába is csak a legutóbbi időben kerültek be. Országszerte vannak azonban olyan, dohányzásról leszokást segítő rendelések, ahol erre a feladatra felkészült orvosok előre meghatározott program keretében foglalkoznak a páciensekkel. Amíg a "spontán" leszokási kísérletek sikeressége 1 százalék körül van, az egyszerű orvosi tanács 5-10 százalékban eredményezheti a cigaretta elhagyását, a leszokást segítő rendelések pácienseinek 30 százaléka egy év elteltével sem dohányzik. Persze közülük is többen visszaesnek, de az ismételt kísérletek végül rendszerint eredményre vezetnek.