Elsők a daganatos halálozásban

A szív- és keringési rendszer eredetű halálokok mögött 25 százalékos gyakoriságával a második helyet foglalja el.

A betegségek megelőzését segíti a Egészséges nemzetért népegészségügyi kormányprogram.

Mivel Magyarországon a daganatos megbetegedések különlegesen súlyos népegészségügyi problémát jelentenek mind az egészségügyi ellátórendszer, mind pedig a társadalom egésze számára, az "Egészséges nemzetért népegészségügyi program 2001-2010" beépítette a nemzeti rákkontrollprogramot, amelynek elemeit külön alprogramba foglalta, "A daganatos betegségek megelőzése" címmel. Ezt az ismeretanyagot össze kell vetnünk a nemzetközi - elsősorban európai - felmérésekkel és statisztikai elemzésekkel, hogy a rákellenes küzdelem stratégiáját ennek fényében tudjuk megalkotni.

2002 elején látott napvilágot a lyoni epidemiológiai és kutatási központ (Unit of Descriptive Epidemiology, International Agency for Research on Cancer, Lyon) részletes összeállítása, amely 38 ország idevágó adatait foglalta egységbe. Az országokat az ENSZ által meghatározott négy régióra osztották, hazánk a kelet-európai csoportba került.

Az elemzésekből megállapítható, hogy Európában 1995-ben 1,6 millió ember halt meg rosszindulatú daganatos megbetegedésben, s bár az adatok jelentős egyenlőtlenséget mutatnak, az arányok Kelet-Európában általában magasabbak, különösen Magyarországon. Az európai halálozási gyakoriságot a tüdőrák vezeti, amely az összhalálozás 20 százaléka, amelyet a vastag- és végbélrák, gyomorrák, valamint az emlőrák követ. Férfiaknál a tüdőrák a listavezető, míg nőknél az emlőrák.

Hazánk a mortalitási statisztikában férfiaknál az első, míg nőknél a második helyet foglalja el; utóbbinál alig szorulunk Dánia mögé, mindkét esetben jóval meghaladva az európai átlagot.

A hazai népegészségügyi program a méhnyakrák, női emlőrák, vastag- és végbélrák szervezett tömegszűrését támogatja, míg a jövőben az ajak- és szájüregi rák, valamint prosztatarák szűrését is tervezi, tekintettel a halálozási gyakoriság nagyfokú dinamikus emelkedésére, illetve a viszonylagos nagy halálozási és előfordulási gyakoriságra.

Fenti okokra tekintettel, mielőtt a hazai adatokat részletesen ismertetnénk, tekintsük át ezen daganatfajták európai adatait, s ezek között Magyarország helyét.

Legrosszabb a helyzet a női vastag- és végbélráknál, valamint mindkét nemnél az ajak- és szájüregi rákoknál, mivel ezen a területen mind a halálozás, mind a betegségek előfordulásának gyakoriságát illetően listavezető a magyar népesség.

Kiemelkedően kedvezőtlen arányokat látunk a gége-, hasnyálmirígy-, máj-, tüdő-, pajzsmirigy és a férfi nyelőcsőráknál, valamint a különféle leukémiás betegségeknél. (2, 3 táblázat)

Az 1999-es és 2002-es halálozási adatok összehasonlítása nyomán szokatlan jelenségre figyeltünk fel. Ez az egyetlen "évforduló" évtizedek óta, amely az emelkedő halálozási irányvonalat megtöri. Bár a halálozási arányban bekövetkezett csökkenés mindössze 2 százalék, eddig ilyet sem lehetett megfigyelni. A közelmúltban nyilvánosságra hozott 2002-es KSH-mortalitási adatok szerint ez az irányvonal 2002-ben is folytatódott. Nemek szerinti bontásban a férfiaknál kedvezően alakult a tüdőrák, a prosztata- és gyomorrák általi halálozás. Kedvezőtlen a colorectális régió, az ajak-, szájüregi, garat- és hasnyálmirigyrák mutatója. A nőknél a méhnyakrák arányszáma stagnál, 500 körüli értéken. Az emlő- és a colorectális régió csökkenő irányvonalú, aggasztó azonban az utóbbi néhány év tüdőrák-halálozási tendenciája, amely egyenes vonalú emelkedést produkál. A hasnyálmirigyrákok halálozása - csakúgy, mint a férfiaknál - aggasztóan emelkedik. Az Országos Onkológiai Intézetben kialakított s évről évre hitelesebben működő nemzeti rákregiszter adataira egyre jobban tudunk támaszkodni, s a 2001-es incidenciaeredmények már nagyban hozzásegítenek bennünket a hazai daganathelyzet áttekintéséhez.

Tavaly a két nemnél összesen 58 772 daganatot jelentettek be, ez - mivel kettős vagy többszörös daganatok is előfordultak - 51 136 betegnek felelt meg. Általában megállapíthatjuk, hogy a daganat/beteg arány 112/100.

Magyarországon "epidemiológiai válság" van, amely azzal magyarázható, hogy a társadalom és a gazdaság fejlettsége nem indokolja a rendkívül magas halálozási gyakoriságot! A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, és jelentősen elmarad attól, amit társadalmi-gazdasági fejlettségünk általános szintje lehetővé tenne. A magyar lakosság kirívóan rossz egészségi állapota számos történelmi, gazdasági, kulturális ok bonyolult eredője, de közvetlenül és meghatározó módon a lakosság életmódjával és környezetével függ össze.

A korszerű daganatos betegkövetés alapvető feltétele a programozott tumormarker-vizsgálat folyamatos alkalmazása, megfelelő számban és kombinációban. Hazánkban az utóbbi években kb. évi 280-300 ezer tumormarker-meghatározást végeztek, megyénként szeszélyes megoszlásban, amely szemléletbeli (esetleg anyagi) különbségeket tükröz. Ausztriában, Belgiumban és Hollandiában 2-3,5 millió hasonló vizsgálat történik.

A korábban már hivatkozott rokkantsági adatokat is figyelembe véve feltűnő, hogy míg az utóbbi 25 évben a vezető szív- és keringési halálokok aránya jelentősen csökkent, addig a mentális és viselkedészavarok, valamint a daganatos betegségek miatti rokkantosítás párhuzamosan kb. 100 százalékkal emelkedett.

A "lelki egészség" fontosságára már többen felhívták a figyelmet. Ausztria és Finnország velünk hasonló gondokkal küszködött a korábbi évtizedekben, daganatos halálozási adataik sok tekintetben nem voltak jobbak, mint hazánkban. Tény: a társadalmi fejlődés előnyösebb útján hamarabb tudtak elindulni, amely az anyagi jóléttel párhuzamosan lelki tartást is eredményezett.

Eddig nem volt megfelelő szűrési stratégiánk, pedig a reguláris szűrések a halálozási arány csökkentésének elsőrendű zálogát képezik! Itt van tehát a kedvező "lélektani pillanat", amikor az egészségügy munkája a lakosság felismerése és aktív részvétele a kormányzati szándékkal találkozhat.

Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium által meghirdetett népegészségügyi program ezért olyan stratégiát kíván kidolgozni, amely a daganatos halálozást jelentős mértékben csökkentheti. A program vezérfonala a preventív szemlélet gyakorlati megvalósítása. A daganatok kialakulása ugyanis megelőzhető az egészséges életvitel kialakításával, a daganatok korai felkutatásával, szűrésével. A tervezett népegészségügyi program a méhnyakrák, emlőrák, vastag- és végbélrák szervezett tömegszűrése mellett a jövőben az ajak-szájüregi rák, valamint a prosztatarák szűrését is tervezi, tekintettel ezen daganatok viszonylagos nagy halálozási és előfordulási gyakoriságára. Hazánkban a daganatok szervezett szűrése három lokalizációban megszerveződött. Különösen sikeresnek bizonyult az emlőszűrés, amely 10 közigazgatási egységre terjedt ki, és a szűrésre behívott személyek 65 százaléka meg is jelent. A 2001-ben elindult népegészségügyi program keretén belül a szűrési tevékenység kibővült, és 32 akkreditált szűrőállomáson indult meg az emlőtumorok szervezett lakosság szűrése. A nőgyógyászati daganatok szervezett szűrése folyamatban van, a vastagbéldaganatok tömegszűrésének elindítása 2004-re várható.

A méhnyakszűrési munkacsoport működik, felügyeli a szakterület szakmai, szervezési és módszertani irányelveinek érvényesülését, észrevételezi az időszakos értékelések megállapításait a szűrőtevékenységek eredményessége és költséghatékonysága tekintetében. Ha azt indokoltnak látja, javaslatot tesz a szükséges változtatásokra, valamint figyelemmel kíséri a szakterületnek a nemzetközi szakirodalomban tükröződő fejlődését. Javaslatot tesz a szakmai protokollok szinten tartására.

A vastagbéldaganatok modell jellegű szűrése az Országos Onkológiai Intézet közreműködésével Ajkán kezdődött el. A bélvérzésen alapuló szűrési módszer fals pozitív és fals negatív leleteket is eredményezhet. Az Országos Onkológiai Intézet által kidolgozott új immunkémiai eljárás a vastagbéldaganatok szűrési hatékonyságát képes növelni.

Az adatok elodázhatatlan feladatként jelölik ki hazánkban nemcsak a daganatos betegségek elsődleges megelőzését célzó egészségfejlesztési programok erősítését, de a másodlagos megelőzést biztosító szervezett szűrőprogramok minőségének javítását is. A daganatos halálozás nagy gyakorisága miatt a betegség visszaszorítása népegészségügyi problémát jelent.

A népegészségügyi programban a méhnyakrák, emlőrák, vastag- és végbélrák szervezett tömegszűrése mellett a jövőben az ajak- és szájüregi rák, valamint a prosztatarák szűrését is célszerű lenne bevezetni, tekintettel e daganatok viszonylagos nagy halálozási és előfordulási gyakoriságára. Az onkológiai ellátás hatékonyságának fokozásával is csökkenthető a daganatos halálozás. Ezek közül kiemelt fontosságú az ellátórendszer korszerűsítése, megyei onkológiai centrumok kialakítása és egységes, nemzetközileg elfogadott protokollok alkalmazása a daganatok terápiás kezelésére. A daganatok kemoterápiás kezelésének országos alapelveit az Országos Onkológiai Intézet munkatársai által összeállított onkoterápiás protokollkönyv tartalmazza, amely a nemzetközi gyakorlatkezelési sémákat veszi alapul.

A daganatos megbetegedések visszaszorítása társadalmi összefogást igényel. A rákos megbetegedések kialakulása ugyanis megfelelő életvitellel, dohányzás, alkoholfogyasztás mellőzésével, egészséges táplálkozással és korszerű környezet- és munkavédelem alkalmazásával megelőzhető. A daganatos megbetegedés kialakulásának elkerülése tehát egyéni és társadalmi felelősségvállalást igénylő közös ügyünk.