BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Emberi vér okozott CJ-fertőzést

A szivacsos agysorvadás vérátömlesztés útján való terjedési lehetőségéről számolt be a tekintélyes The Lancet című orvosi szaklap februári számában. Ez az első olyan dokumentált eset, amikor ennek a halálos betegségnek az emberről emberre való átvitele vérátömlesztés útján történt. Hazánkban nem találtak ilyen fertőzést.

A szivacsos agysorvadásnak ez az új formája (variant Creutzfeld-Jakob-betegség) eddig legalább 117 halálesetért felelős Nagy-Britanniában, míg az egész világon 200-ra tehető azoknak a száma, akiknél orvosi beavatkozás során történt a Creutzfeld-Jakob-kór kialakulásáért felelős anyag átvitele. Ez azonban valószínűleg nem a teljes kép. 2002-ben a middlesbrough-i kórházban egy szivacsos agysorvadásban szenvedő beteg műtétjénél használt eszközökkel a fertőzést okozó prionok átvitelének lehetősége merült fel 24 olyan beteg esetében, akiket ugyanazokkal a sebészi eszközökkel operáltak meg, mint az agysorvadásban szenvedő beteget. Az ilyenkor szokásos fertőtlenítő eljárások - úgy tűnik - hatástalanok a szivacsos agysorvadást okozó prionok ellen, így nem zárható ki, hogy a fenti 24 beteg közül egy vagy több is megfertőződhetett. Az eset óta tilos ismételten használni azokat a sebészi eszközöket, amelyeket egy szivacsos agysorvadásban szenvedő beteg műtétjénél alkalmaztak, a műtét során használt eszközöket meg kell semmisíteni.

A The Lancet című szaklapban közölt eset azonban új: ez az első olyan alkalom, amikor a szivacsos agysorvadás kialakulásáért felelőssé tehető anyag átvitele egyik emberről a másikra vér útján történt. Egy véradónál - 3 és fél évvel azután, hogy vért adott - megjelentek a szivacsos agysorvadás tünetei. Annál a betegnél, akit a később beteggé váló egyén vérével kezeltek, 6 és fél évvel a vérátömlesztést követően alakult ki a szivacsos agysorvadás.

Bár állatkísérletekben már többször igazolták, hogy a szivacsos agysorvadás átvihető vérrel, illetve vérből származó alkotóelemekkel is, ez az első olyan eset, amikor a betegség emberről emberre történő átvitele vérátömlesztéssel történt.

A szivacsos agysorvadást okozó anyag vér útján való átvitelének lehetősége már évekkel ezelőtt felmerült, ezért Nagy-Britanniában a hatóságok 1999-ben megtiltották, hogy a hazai véradóktól levett vérből előállított vérplazmát bizonyos vérkészítményekhez felhasználják, sőt a brit egészségügyi minisztérium a közelmúltban hatalmas összeget, 50 millió fontot fizetett az Egyesült Államokban működő Life Resources Inc. vérkészítményeket előállító vállalat megvásárlásáért. Ez a vállalat biztosítja a brit vérplazmaszükséglet mintegy 45 százalékát.

Az Egyesült Államok még ennél is szigorúbb rendszabályokat léptetett életbe. Nem adhatnak vért azok a személyek, akik 3 hónapnál hoszszabb időt töltöttek el Nagy-Britanniában, vagy összesen 6 hónapot bizonyos országokban, és ezen a listán sajnos Magyarország is szerepel.

Füzi Miklós, az Országos Epidemiológiai Központ főorvosa a Világgazdaságnak elmondta: ugyan nincs olyan teszt, amivel a vérből megbízhatóan ki lehetne mutatni a betegség kórokozóját, de mivel hazánkban nem volt szarvasmarha-megbetegedés, elenyésző az esély a megfertőződésre. Egyébként a kór lappangási ideje átlagosan 5 év. Ezért döntöttek úgy a hatóságok, hogy minden 24 hónaposnál korosabb szarvasmarhát megvizsgálnak. A főorvos szerint azért kerülhetett föl hazánk a listára, mert Közép-Európában, nevezetesen Szlovákiában volt a legtöbb szarvasmarha-fertőzés, s az amerikai hatóság vélhetően nem akart különbséget tenni az országok között. Egyébként sok országra már korábban kiterjesztették a véradással kapcsolatos tilalmat.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.