Különleges csemegék még mindig elérhető áron
A ma kezdődő, április 4-ig tartó Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) ezúttal is rendkívül gazdag programsorozattal, valódi világsztárokkal, jelentős eseményekkel vonzza az érdeklődőket. Amikor tavaly november 3-án árulni kezdték a belépőket (összesen 60 ezret), akkorra 22 ezer darab elkelt, tehát az összes megvásárolható jegy 37 százalékát már eladták az interneten (a teljes program megtalálható a www.festivalcity.hu honlapon).
A fesztivál összköltségvetése körülbelül 800 millió forint, de tényleges adatokat természetesen csak a jegybevétel összesítése után tudhatunk - mondta el a Világgazdaság kérdésére Zimányi Zsófia, a Budapesti Tavaszi Fesztivál igazgatója, a szervező Budapesti Fesztiválközpont Kht. ügyvezető igazgatója, aki március 15-e alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést kapta sokoldalú kulturális tevékenysége elismeréseként. A jegyek nem drágultak, jövőre azonban ezen változtatni kell, mert emelkedett az áfa, nőttek a költségek. Igaz, óvatosan emelnek majd, hiszen a látogatók 70 százaléka magyar, s fontos, hogy a hazai érdeklődők továbbra is meg tudják fizetni a belépőket.
A fesztivált 1981-ben a hazai turisztikai szakma kezdeményezésére rendezték meg első ízben (így a gazdasági tárca a kezdetektől fogva kiemelten támogatja ezt a rendezvénysorozatot), s azóta egyértelműen kiderült: éppen gazdag kulturális programokkal vonzhatjuk a külföldieket. A külföldi látogatók aránya a fesztiválon már évek óta körülbelül 30 százalék, közülük sok a visszatérő vendég, s bár akadnak, akik csak egy-egy eseményre érkeznek, mások 3-5 napot töltenek ilyenkor itt.
Az idén a teljes költségvetés durván 50 százalékát a három fenntartó adja: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) 189, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) 146, a fővárosi önkormányzat 97 millió forinttal segíti a fesztivált. Komoly eredmény, hogy már az összköltségvetés másik fele saját bevétel: ez a fő mecénástól, a szponzoroktól és a jegybevételből befolyó összeg, ez utóbbi körülbelül az összköltségvetés 20 százaléka. A Budapesti Tavaszi Fesztivál fő mecénása immáron ötödik éve a Siemens Nemzeti Vállalat, egy-egy kiemelt eseményt szponzorál a Deutsche Telekom és az ÁB-Aegon, s szép számmal akadnak még partnerek, médiatámogatók is. Az 50-50 százalékos arány jelentős siker, hiszen még 1998-ban és 1999-ben is 70 százalék volt a fenntartóktól, 30 a saját bevételekből érkező összeg. Mint Zimányi Zsófia hozzáfűzte: alapvetően nem a pénzzel támogatók száma nőtt, hanem sok a barter, de ha azokat is ki kellene fizetniük, az is hatalmas összeg lenne. Csak az RTL Klub például körülbelül 120 millió forintnyi hirdetést sugároz.
Ha megnézzük a költségeket, a legnagyobb részt, körülbelül az összköltségvetés 50 százalékát a fellépő művészeknek fizetik ki. A kiadások másik feléből 24-25 százalék a terembérletre, jogdíjakra, a produkciós költségekre megy el, 20 százalék a marketingre, hirdetésekre, további 5-6 százalék az egyéb költségekre. Jelentősen nőtt a termek bérleti díja, hiszen minden koncerthelyszínen drágult a fűtés, a villany. A fesztivál törzshelye a Zeneakadémia, ahol közel 1000 férőhely van. A Budapest Kongresszusi Központban (BKK) 1750 néző fér el, de nem jó az akusztika, ott akkor érdemes koncertet rendezni, ha nagy az érdeklődés, vagy ha maga a zenekar nem férne el a Zeneakadémia pódiumán. Zimányi Zsófia reméli, hogy ha jövőre elkészül az új hangversenyterem a Millenniumi Városközpontban, az igazi örömzenélő hely lesz. Méreteiben a BKK-hoz hasonló, s az ígéretek szerint kiváló akusztikájú terem épül ott.
