Az EMMA májustól bezárja a kiskapukat
A munkaügyi felügyelők májustól minden reggel lekérhetik az Egységes magyar munkaügyi adatbázisból (EMMA) a hazai munkáltatókra vonatkozó legfrissebb adatokat, így naprakész információkkal indulhatnak ellenőrző útjukra. Az új munkaviszonyt már csak április 30-ig lehet 8 napos átfutási idővel bejelenteni, mivel május elsejétől - az EMMA indulásától - azonnali adatszolgáltatási kötelezettség terheli a munkaadókat. Az adminisztrációs teher vélhetően az egyéni vállalkozásokat, a mikro-, kis- és középvállalkozásokat érzékenyebben érinti majd, hiszen a meglévő emberi erőforrásokkal kell teljesíteniük az új feladatot.
A naprakész információk miatt a már előkészített, de még alá nem írt szerződéseket sem lehet majd gyorsan aláírni a munkaügyi ellenőr hirtelen megjelenésekor, és a nyolcnapos átfutási idő megszűnése miatt a munkaadó "csak három napja vettük fel a kollégát, épp most akartuk bejelenteni" típusú érve is elfogadhatatlanná válik. A hasonló esetek kiszűrésével sok kiskapu csukódik be a hazai munkaadók előtt. Kassai Róbert, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) általános elnöke, az EU Integrációs Tanácsának tagja az illegálisan működő konkurenciák felszámolását várja az EMMA-tól. A bejelentett munkavállaló sokba kerül, így aki nem fizeti a munkavállaló után járó terheket, az költséget takarít meg, komoly versenyelőnyhöz jutva ezzel - magyarázza Kassai Róbert. Az Iposz általános elnöke szerint egyáltalán nem baj, ha a kiskapuk becsukódnak, hiszen vállalkozni nem kötelező. Ám, aki tisztességes szándékkal váltja ki a vállalkozói igazolványát az tudja, hogy kötelességei vannak. Ilyen kötelezettség például az új adatszolgáltatás is. "Egy szegény alkalmazott legalább ne nyolc év elteltével jöjjön rá, hogy nem fizettek utána adót, tb-t."
A rendszer működésének kezdetétől sem lesz érdemes arra hivatkozni, hogy technikai hiba miatt nem sikerült eljuttatni az adatbázisba az információkat, mivel négy módja lesz az adatszolgáltatásnak. Szántó Tamás, a Foglalkoztatási Hivatal informatikai főigazgató-helyettese lapunknak elmondta, hogy a munkaadók e-mailben ugyan nem, de telefonon (185-ös telefonszámon), illetve internetes portálon keresztül, postán, valamint személyesen bejelenthetik az adataikat. A bejelentést egy formanyomtatvány segíti, amely május elsejétől az internetes oldalról (www.emma185.hu) letölthető lesz. A telefonon, illetve interneten keresztüli ügyintézéshez PIN-kód szükséges, amelyet a munkáltatók a személyes ügyintézést követően, az illetékes munkaügyi kirendeltségtől kaphatnak meg. A portálra történő bejelentkezés, majd azonosítás után a munkaadó beírhatja a bejelenteni kívánt adatait. A folyamatot egy visszaigazolási szám hitelesíti majd, amely bizonyítja az adatok elküldését. Várhatóan nem lesz gond az EMMA terhelhetőségével, bírni fogja a beérkező adatmennyiséget.
A Foglalkoztatási Hivatal informatikai főigazgatója elmondta, hogy a rendszer működtetésében mind a 174 munkaügyi kirendeltség részt vesz, így ezeket igyekeztek új számítógépekkel ellátni, s bővítették a sávszélességet. A Foglalkoztatási Hivatal központi hálózata csatlakozott a kormányzat elektronikus rendszeréhez, ez egyrészt biztonságot, másrészt nagy sávszélességet jelent majd az Egységes magyar munkaügyi adatbázis működéséhez.
Az EMMA indulásától a dolgozó már az első munkanapján ellenőrizni tudja az adatbázis, s PIN-kódja segítségével azt, hogy cége bejelentette-e alkalmazását, illetve, hogy a kialkudott munkabért tüntette-e fel az adatszolgáltatáskor. A munkaviszony megszüntetését a megszűnést követő 24 órán belül kell bejelentenie a munkaadóknak az adatbázisba.
Károlyi Miklós, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint a munkaadók önhibájukon kívül is követhetnek majd el hibát az adatszolgáltatás során. Előfordulhat, hogy egy munkavállaló napokig nem jelentkezik a munkahelyén, majd közli, hogy visszamenőleg két napja felmondott, és már máshol dolgozik. Ebben az esetben nem a munkáltató hibájából történik meg később a munkaviszony megszűnésének bejelentése; egy munkaügyi ellenőrzés során mégis retteghet a cég, hogy kap-e bírságot.
A VOSZ főtitkára egyébként hiányolja az életszerűséget a munkaügyi ellenőrzések szempontjából. Úgy véli, míg a bírságnak elrettentenie kellene a vállalkozót, hogy ne kövessen el szabálysértést, addig a bírság mértéke inkább újabb szabálysértésre ösztönöz. Az imént említett esetben a vállalkozó inkább megegyezik a dolgozóval, hogy papíron később mondhasson fel neki, így egy ellenőrzés során nem derül ki, hogy önhibáján kívül mulasztott.
