A "vállalkozó" Ernst Múzeum
1912-ben Ernst Lajos magángyűjtő páratlan vállalkozásba fogott: múzeumot nyitott a Pesti Broadway-n. Az épület nemcsak a saját gyűjteményének adott otthont, hanem kiállításoknak és egy mozinak, valamint bérlakásoknak is, ez a bevétel segítette a múzeum működését. Ernst Lajos halála után a gyűjtemény széthullott, a múzeum önálló élete pedig megszűnt. Végül 2000-ben, a Dorottya Galériával egyesülve létrejött az Ernst Múzeum Kiemelten Közhasznú Társaság, mely gazdasági formájával egyedülálló a fővárosban.
A múzeum működését az alapító, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma biztosítja, igaz, a takarékossági csomag miatt visszafogottabban: 2003-ban 107 millió forintot kaptak közhasznú tevékenységre, 2004-ben 97 milliót. Ebből ugyan fedezhető a múzeum alapműködése, amely 90 millió forint, ám a 146 millió forintos éves költségvetésnek ez csupán a kétharmada. A további egyharmad részt a kht. pályázatokból, a katalógusok eladásából és a jegybevételből próbálja fedezni. Mint Kégli Balázs, az Ernst Múzeum igazgatóhelyettese a Világgazdaságnak elmondta: a valódi problémát a kiszámíthatatlanság és a szponzorok hiánya jelenti.
Míg külföldön a művészeti intézmények 3-4 éves költségvetéssel gazdálkodhatnak, addig az itthoni egyéves tervekbe nemcsak az adott év költségeit kell belevenni, hanem már a következőét is. A jövő évi tárlatokra az idén kell előkészületeket tenniük, viszont nem tudják, hogy ezt a jövő évi bevételek fedezik-e majd. Ugyanezen okból nem tudnak uniós pályázatokon részt venni, mivel nem képesek garantálni, hogy egy többéves projekt megvalósításához rendelkezésükre áll a kívánt összeg. A forrásbővítés egyik lehetséges módja lenne aukciók rendezése, de az aukciós piacra belépni szerinte csak kiemelkedő 20. századi anyaggal lenne érdemes.
