Meglehetősen furcsa dolog zajlik az OPEC+-ban, miután a Hormuzi-szoros lezárása megzavarta az olajexportot
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJelenleg nem folynak tárgyalások az OPEC+-on belül arról, hogy megemeljék az olajkitermelési kvótákat a Hormuzi-szoros megnyitása után kieső bevételek kompenzálása érdekében – tudósította az orosz Interfax hírügynökség Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettesnek a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum után elhangzott kijelentését.
Az OPEC+ kivár, nincs szó a termelési korlátok emeléséről
Az iráni háború és annak következtében a Hormuzi-szoros lezárása miatt a Perzsa-öböl országai – amelyek szinte mindegyike része az OPEC+-megállapodásnak – kénytelenek voltak jelentősen csökkenteni olajkitermelésüket.
Az OPEC szerint
- Szaúd-Arábia áprilisban napi 6,77 millió hordó olajat termelt, ami napi 3,4 millió hordóval maradt el a kvótától.
- Irak napi 1,389 millió hordót termelt, 2,91 millió hordóval a kvóta alatt; Kuvait napi 600 ezer hordót, csaknem 2 millió hordóval kevesebbet;
- az Egyesült Arab Emírségek napi 2,02 millió hordót, 1,4 millió hordóval kevesebbet;
- Bahrein pedig napi 55 ezer hordót, 141 ezer hordóval a kvóta alatt.
Rogyadozik az OPEC
Az Egyesült Arab Emírségek sokkoló döntése, hogy kilép az OPEC-ből, nagy hullámokat vert a globális energiapiacokon áprilisban.
A kilépés rávilágít a nagy hatalmú olajkartell repedéseire, miközben a kitermelési kvóták más tagokat is kilépésre ösztönözhetnek. A jövőben az olajárak szélsőséges ingadozásaira kell felkészülnünk, ami erős hatással lesz az üzemanyagok árára is – mutatta be a Világgazdaság április végi elemzése.
„Az Egyesült Arab Emírségek kilépése egy újabb fejezet a csoport változó tagságában” – mondta a CNBC-nek nyilatkozva Andy Lipow, a Lipow Oil Associates elnöke. "Ha azok az országok, amelyek betartják a kvótáikat, megundorodnak azoktól, amelyek nem, további kilépésekre számíthatunk, ami végső soron az OPEC jelentéktelenné válásához vezethet"– tette hozzá.
A kartell régóta küzd az egyenlőtlen kvótabetartással: egyes tagok – például Irak és Kazahsztán – menetrendszerűen túllépik a kitermelési korlátozásokat.
„Bár az Egyesült Arab Emírségek kilépett az OPEC-ből, nem ők az elsők, és nem biztos, hogy az utolsók” – tette hozzá Lipow. Azok az országok, amelyek belefáradtak abba, hogy OPEC– és OPEC+ partnereik következetesen megszegik a kvótákat, potenciális kilépők lehetnek.
A piaci megfigyelők szerint Venezuela is szóba jöhet. A termelés a vártnál gyorsabban áll helyre, és egy esetlegesen az Egyesült Államokhoz közeledő politikai környezet nagyobb rugalmasság iránti igényt hozhat. „Venezuela lehet a következő, különösen, ha a politikai vezetés egy Amerika-barát irányba mozdul” – mondta Saul Kavonic, az MST Marquee elemzője.
Az OPEC+ jelenleg mintegy napi 2 millió hordós kitermeléscsökkentést érvényesít 2026 végéig.
Nyolc kulcsfontosságú OPEC+-termelő – köztük Szaúd-Arábia és Oroszország – április 5-én megállapodott abban, hogy óvatosan enyhíti az önkéntes termeléscsökkentéseket: májustól napi mintegy 206 ezer hordót vezetnek vissza a piacra a 2023-ban bevezetett 1,65 millió hordós visszafogásból.
Nem csak a benzinkútnál jöhet a sokk: szinte minden nyersanyag ára kilőhet
A nyersanyagok ára május közepén tetőzött, mielőtt az Egyesült Államok meghosszabbította tűzszünetét Iránnal, és folytatta a tárgyalásokat, amelyek a Hormuzi-szoros megnyitásához vezethetnek. Azonban az HSBC elemzése szerint nemcsak a Közel-Kelet miatt emelkednek az árupiaci termékek árai, hanem egyes fémek esetében az emelkedő fogyasztás, míg a mezőgazdasági termények esetében a közelgő El Nino okozhat fennakadásokat.
