A kacsatartók nyertek a kóron
Teljes bizonytalanság és nagyfokú óvatosság jellemzi az idei gazdálkodási tervek elkészítésekor a baromfi-ágazati szereplőket a madárinfluenza-fenyegetettség miatt – mondta Takács László, a Baromfi Terméktanács (BT) igazgatója. Főként a csirkepiac szereplői pesszimisták, mivel a tavaly őszi pszichózis is őket viselte meg leginkább. A visszafogottságot jelzi, hogy a csirkeszektor ez év eleji naposcsibe-kihelyezései 6 százalékkal csökkentek. A teljes baromfiágazattól a mai helyzetben az is jó eredmény lenne, ha meg tudná ismételni 457 ezer tonna körüli tavalyi felvásárlási teljesítményét, amely viszont eleve 4,2 százalékos csökkenést takar 2004-hez képest. A vállalkozások így 180-200 milliárdos összárbevételre számíthatnának az idén, de egy esetleges állatjárvány alapjaiban rengethetné meg az ágazatot.
Tavaly egyedül a kacsatartartók és -feldolgozók nyertek a madárinfluenza-pánikon, mivel – ellentétben a többi baromfifaj stagnáló vagy csökkenő termelésével – a kacsaféleségek értékesítése nőtt 2005-ben – derül ki a BT véglegesített adataiból. Az igazgató szerint az élénkebb keresletetet többek között az magyarázza, hogy a vásárlók a kacsából készült árukat nem tekintették „klasszikus baromfitermékeknek”, így a madárinfluenza szempontjából fogyasztásukat sem tartották kockázatosnak.
A kimutatások szerint a feldolgozók 62 ezer tonna kacsát vásároltak fel, ez 16 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A belföldi értékesítés 14, az export 11 százalékkal bővült. Tény ugyanakkor, hogy az ágazati szereplőknek 2002–2004 között még tervszerű állománycsökkentést kellett végrehajtaniuk, mivel a piacok (főként a német exportlehetőségek) szűkültek. Azóta azonban a lengyelek, a szlovákok és a csehek kiszálltak a nemzetközi kacsabizniszből, és tavaly egy volt keletnémet nagy kacsaintegráció is tönkrement. Az így keletkezett piaci réseket pedig sikerült kihasználniuk a magyar cégeknek.
A madárinfluenza-pánik a csirkeágazatot viselte meg a legjobban, mivel a fogyasztók – tévesen – úgy ítélték meg, hogy az esetleges vírusfertőzés e baromfifélét veszélyezteti leginkább. A mintegy 235 ezer tonnás tavaly felvásárolt mennyiség stagnálást tükröz. A hazai pszichózis hatására a fogyasztói kereslet 20-30 százalékkal csökkent: a termelőknek már az év utolsó időszakában önkorlátozást kellett végrehajtaniuk. Másfelől csirkéik egy részét az átvétel elhúzódása miatt kénytelenek voltak „túltartani”, így eladott állataik átlagsúlya nőtt, miközben piaci értékük csökkent.
A feldolgozók csirkekészletei ezzel párhuzamosan kétszeresére duzzadtak, a nagy élelmiszerláncok pedig 10-20 százalékkal leszorították az átadási árakat. Ez utóbbi összesen legalább 2 milliárd forint árbevétel-kiesést okozott, ebből az ipar 0,8-1 milliárdot áthárított a baromfihizlalókra. A hűtőházi tárolási és finanszírozási többletköltségek 100-100 milliós ráfizetést okoztak, így az ágazat az influenzapánik miatt legalább 2,5-3 milliárd forint veszteséget szenvedett – állítja a terméktanács.
A csirketartásnál sokkal jobban, 15-15 százalékkal zsugorodott tavaly a pulyka- és a libatermelés, de itt elsősorban nem a madárinfluenza, hanem az általános piaci környezet hibáztatható a visszaesésért. A pulykánál köztudottan a 2003-as év volt a csúcspont, amikor a kereslet ugrásszerűen nőtt a szarvasmarhák szivacsos agysorvadása (BSE) miatti európai pánik nyomán. Ennek elmúltával viszont a túlkínálat vált jellemzővé, így a hazai állattartóknak és feldolgozóknak 2004–2005-ben vissza kellett fogniuk termelésüket. A fő gondot a külpiacok okozzák, hiszen a tavalyi pulykakivitel 25 százalékkal csökkent, miközben a belföldi eladások 3,4 százalékkal bővültek. Ezzel együtt hoszszabb távon az elmúlt évben felvásárolt mintegy 120 ezer tonnás pulykamennyiség tűnik optimálisnak, vagyis az ágazatnak ilyen nagyságrendű termelésre kellene berendezkednie – vélik szakértők.
A libaágazatban tavaly a hústermelés szenvedett veszteségeket, mivel a libamájnak (vagyis a hízottliba-tartásnak) továbbra is megmaradtak az exportpiacai – mondta Takács László. Ez utóbbit bizonyítja, hogy az 1386 tonnás májexport csaknem azonos volt az előző évivel. Húslibából viszont a felvásárlás 42 ezerről 36 ezer tonnára csökkent, főként a külpiaci értékesítési nehézségek miatt. A hazai vállalkozásoknak főként a lengyel konkurensekkel kell megküzdeniük az európai porondon. A szűkülő piacok mennyiségi önkorlátozást kényszerítettek az ágazati szereplőkre, akik a rossz minőségű tenyészállományok és a feketén tartott tenyésztörzsek kivágásáról döntöttek. (VG)
