Ma nyílik a legek kiállítása
Ma nyílik meg, s holnaptól látogatható a Van Gogh-kiállítás a budapesti Szépművészeti Múzeumban, amely az idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját, s ezzel a tárlattal igazán megkoronázza az ünnepi évet. Nemcsak a kiállítás értéke, költségvetése és várható látogatási rekordja miatt, hanem azért is, mert Van Gogh műveiből térségünkben 1903 óta nem rendeztek ilyen átfogó kiállítást (az Bécsben volt látható).
Mindezt bravúros módon, mindössze két esztendő alatt sikerült a Szépművészetinek megszerveznie, noha a legjelentősebb múzeumok kölcsönzési naptára a következő tíz évre betelt. Az, hogy a holland festőzseni 77 alkotását láthatjuk három és fél hónapon át Budapesten, Geskó Judit kurátornak, az ő nemzetközi elismertségének is köszönhető, valamint annak, hogy a Szépművészeti jelentős időszaki tárlatokhoz kölcsönzött a saját gyűjteményében lévő műveket rangos múzeumoknak – a kölcsönzés tehát sok egyedi alkudozás eredménye.
A jó szerkesztői elven alapuló kiállításra több mint 40 intézményből érkeztek remekművek, köztük van például az amszterdami Van Gogh Múzeum, a párizsi Musée D’Orsay, a New York-i Metropolitan Museum of Art és a washingtoni National Gallery of Art. A Van Gogh életművét 1881–90 között bemutató rész 43 festményt, 24 rajzot és 10 grafikát tartalmaz. A tárlat bevezető részében láthatunk képeket olyan alkotóktól is, akik nagy hatást gyakoroltak Van Gogh művészetére. Másik, külön egységben tekinthetők meg azok a sokszorosított japán fametszetek, amelyek a festő gyűjteményében is megtalálhatók voltak; a kéttucatnyi metszetet a Szépművészeti Múzeum magyarországi gyűjteményekből kölcsönözte erre az alkalomra. Külön teremben nézegethetők azok a festmények, amelyek azt érzékeltetik, miként hatott a holland mester a magyar festőkre. Így összesen csaknem 150 festményt, rajzot és grafikát láthat a közönség.
Baán László főigazgató lapunknak elmondta: a kiállítás a több mint 150 milliárd forinttal az eddigi legnagyobb értéket képviselő hazai tárlat, igaz, a képek piaci értéke ennél is magasabb. A 150 milliárd forint felére az állam vállalt garanciát. A támogatás is páratlan, olyan jelentős összeg a teljes, 400 millió forintos költségvetésből a szponzoráció: az ING csoport 100 milliót adott, méghozzá készpénzben (tehát nem biztosításban letudható barterről van szó) – árulta el Baán László. Ezt az összeget már meg is kapták, ez tette lehetővé, hogy elkezdjék szervezni a kiállítást. A fennmaradó 300 milliót az ígéretek szerint állami támogatásként kapja meg a múzeum. A büdzséből körülbelül 100 millió forintot fordítottak a biztonsági fejlesztésre, amely a kiállítás után is a múzeumban marad, a tárlatra például törhetetlen üvegből készült zsilipajtón lehet csak bejutni. A műtárgyak szállítása szintén 100 millióba került.
Baán László körülbelül 500 ezer látogatóra számít. Szerinte a fő akadály a termek befogadóképessége és a biztonsági előírás lesz. A rendszerváltás óta a leglátogatottabb kiállítás a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Munkácsy-tárlata volt, amelyre körülbelül 300 ezren voltak kíváncsiak. Az abszolút rekordot hazánkban az MNG 1983-as tárlata érte el: a Mátyás király korát bemutató anyag 550 ezer főt vonzott.
A bruttó jegyár 3400 forint, de vannak kedvezményes belépők is, így Baán László körülbelül 200 milliós jegybevételre számít. Már körülbelül húszezer jegy kelt el elővételben. Ajándék jegyet is lehet vásárolni, de ennél a megajándékozottnak időre be kell jelentkeznie, mint ahogy egyébként is érdemes előre, meghatározott idősávra szóló belépőt vásárolni.
