Dugó van, mégis nagyon lassan újulnak az utak az országban

A tavalyi évben összesen 1131 kilométer közút fejlesztése zajlott, amelyet
a most átalakuló Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (ÚKIG)
bonyolított. Az év végéig ebből 589 kilométernyi, uniós előírásoknak
megfelelő, jó minőségű, biztonságosabb és strapabíróbb utat adtak át,
valamint csaknem ugyanekkora szakaszon kezdődhettek meg a fejlesztési
munkák.

Az ÚKIG tavaly huszonkilenc kiemelt útfejlesztési programot fejezett be.
Ezek között voltak egyebek között a 32-es számú főút Hatvant, a 8-as számú
Csórt, a 4-es számú főút Székelyt és Nyírbogdányt elkerülő szakaszai,
valamint a 2-es számú főút burkolatának megerősítése. Emellett decemberben
adták át a Komáromot Révkomárommal összekötő, teljesen felújított
Erzsébet-hidat. A második világháború óta legjelentősebb rekonstrukció
magyar-szlovák együttműködés révén valósult meg.

A kiemelkedőnek számító tavalyi évben felújított ezeregyszáz kilométernyi
út ellenben mindössze a harmincada a teljes állami tulajdonban lévő
országos közutak hosszának. Azaz ha továbbra is ilyen tempóban haladna a
felújítás, akkor a harmincezer kilométer országos közúthálózatot harminc év
alatt lehetne felújítani. Pedig ha a tavalyi tempót sikerül tartani az idén
is, akkor már így is az eddigi két-háromszorosára gyorsulhat az úthálózat
korszerűsítése – mondta szerdán Ruppert László, a Közlekedéstudományi
Intézet (KTI) ügyvezető igazgatója.

A magyar közutak több mint egyharmadát azonnal meg kellene erősíteni.
Nagyon sok a huszonöt–harmincéves burkolatú út. Az évtizedekkel ezelőtt
épített utakat pedig nem az azóta sokszorosára növekedett forgalomra
tervezték. Több helyen a teherautók annyira igénybe veszik az utakat,
mintha egyfolytában vonat járna rajtuk. Nemcsak a megnövekedett használat jelent gondot, hanem az is, hogy Magyarországon is engedélyezték a Európai Unióban megengedett 11,5 tonna tengelyterhelést. A hazai főútvonalat pedig a korábbi jogszabályok által előírt tíztonnás igénybevételre építették ki.

Ezek miatt alakulnak ki az utakon a keréknyomvályúk, amelyek a kátyúk
mellett a legnagyobb problémát jelentik az utakon. Ruppert László
leszögezte: a kátyúkra nincs hosszú távú megoldás, azok befoltozása ugyanis jó esetben is csak három-öt év haladékot jelent. Ha már túl sok a javítás, akkor már nem éri meg a foltozás, új utat kell építeni.

Január elsejétől az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság új néven
folytatja a munkát. Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központként (3K), és már nemcsak a közút, hanem a vasút, a vízi és logisztikai fejlesztések
koordinálásával működik tovább. Abajkovics Péter, a 3K kommunikációs
igazgatója a központ megalakulásáról rendezett szerdai sajtótájékoztatón
elmondta, hogy a szervezet egyik legfontosabb feladata a teljes közlekedési ágazat fejlesztését szolgáló források felhasználásának koordinálása, és az ezt támogató uniós pénzek felhasználásának felügyelete lesz. Továbbra is hatáskörében marad az országos közutak felújításának, karbantartásának, üzemeltetésének és fejlesztésének koordinálása.

Előzetes vizsgálatokkal a jobb utakért

Az utak minőségét többek között a Közlekedéstudományi Intézet Kht.-ban
vizsgálják, amelynek első jogelődjét 1938-ban alapították. Az intézet
útügyi laboratóriumában tesztelik például a beton húzószilárdságát.
Ugyanitt vizsgálják az aszfaltburkolatok rétegtapadását. Ez utóbbi azért
fontos, mert ha burkolat különböző rétegei között nem hatékony az
összekötés, akkor nagy eséllyel alakulnak ki kátyúk, illetve repedések.
Emellett vizsgálják a keréknyomképződést is, amelynél azt állapítják meg,
hogy az adott mintával megegyező útburkolaton várható-e, hogy idő előtt
nyomvályú képződik.

országban, ez azonban csupán a hálózat harmincad része.Tóth Marcella - AS Network-->