Német botrány: elvesztették a háborút – a felrobbantott gázvezeték erőművét szétszedik és Ukrajnába viszik
Egy működőképes, 38 megawattos gázerőművet szerelnek szét a németországi Lubminban, amelyet korábban az Északi Áramlat látott el, hogy azt Ukrajnába szállítsák, a döntés pedig akkora politikai vihart kavart, hogy már a tartományi parlamentben is egymásnak estek a pártok.
Komoly politikai konfliktussá nőtte ki magát Németországban a lubmini gázerőmű ügye. A Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban található létesítmény korábban az Északi Áramlat vezetéken érkező orosz földgázhoz kapcsolódott, ám most az a terv, hogy az egész létesítményt szétszerelik és Ukrajnába szállítják.
A helyzet különösen érzékeny azért, mert Berlin közben új, nagy teljesítményű gázerőművek építését tervezi az ország energiabiztonságának megerősítésére.
Emiatt sokan értetlenül állnak az előtt, hogy egy technikailag még működőképes üzemet miért kell felszámolni.
A vita pénteken a schwerini tartományi parlamentbe is berobbant. Az AfD sürgősségi indítványban támadta a projektet, és „felháborító lépésnek” nevezte az erőmű átadását. Nikolaus Kramer frakcióvezető szerint ez „arculcsapás” a német állampolgároknak, míg Petra Federau energiapolitikai szóvivő úgy fogalmazott: a tartomány vezetése saját régiója érdekei ellen politizál.
A CDU ugyanakkor inkább politikai színjátéknak nevezte az AfD fellépését, a Zöldek pedig egyértelművé tették, hogy szerintük nem kell „emlékművet állítani a fosszilis függőségnek”. A szociáldemokraták arra hívták fel a figyelmet, hogy a döntés végső soron a szövetségi kormányhoz és a tulajdonosi körhöz tartozik.
Újabb erőmű tört bele az Északi Áramlat leállásába
A létesítmény egy kombinált hő- és áramtermelő erőmű, amelyet eredetileg ipari célokra építettek. Az orosz gázszállítások leállása után azonban drasztikusan visszaesett a hőigény, így az üzem gazdaságilag veszteségessé vált. A működtető szerint nem találtak új vásárlót vagy hőfelhasználót, ezért 2023-ban leállították a termelést.
A projekt mögött álló Sefe – a korábbi Gazprom Germania állami kézbe vett utódja – azt állítja, hogy humanitárius segítségnyújtásról van szó. A vállalat szerint az erőmű hozzájárulhat Ukrajna háború sújtotta energetikai infrastruktúrájának fenntartásához.
Nem ússzák meg: elindult a gigantikus per az Északi Áramlat felrobbantása miatt – 580 milliárd eurót fizethet valaki
A biztosítók és a tulajdonos teljesen eltérően értelmezik, mi történt a Balti-tenger mélyén. Londonban 580 millió eurós kártérítési per indult az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása miatt.
A cég a lépést egyébként azzal indokolta, hogy szerintük olcsóbb átadni az erőművet, mint azt lebontani és leselejtezni.
A szétszerelés, elszállítás és újraépítés minden költségét és kockázatát az ukrán fél vállalja, a német üzemeltető gyakorlatilag csak felügyeli a folyamatot.
A lubmini ipari park vállalkozói ennek ellenére dühösek. Gerold Jürgens, az ipari park szövetségének képviselője a Berliner Zeitungnak elmondta, hogy a helyi gazdasági szereplőket senki sem kérdezte meg. Szerinte az erőmű még szerepet játszhatott volna a térség jövőbeli fejlesztéseiben. A település polgármestere, Axel Vogt szintén bírálta a folyamatot. Különösen azt kifogásolta, hogy a döntéshozók semmilyen világos kommunikációs stratégiát nem mutattak be a helyieknek.
A lubmini létesítmény egyébként nem roncs vagy használhatatlan ipari maradvány: a korábbi atomerőmű területén működő egység technikailag továbbra is üzemképes, és mintegy 38 megawatt elektromos teljesítménnyel rendelkezik.
A helyiek számára azonban a lépés azért is dühítő, mert az erőmű teljesítménye azért esett vissza, mert leállították az Északi Áramlatot – a gázvezetéket, amelyet ukrán szabotőrök robbantottak fel. Az energiaterrorért cserébe pedig most Ukrajna egy modern gázerőművet kap, a német lakosság kárára.
Megdöbbent a világ: váratlanul beismerést tettek az ukránok az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásáról – „Megpróbálták eltussolni”
A történet új megvilágításba helyezi a 2022-es robbantásokat. Megszólaltak az állítólagos résztvevők az Északi Áramlat elleni támadásról egy új könyvben.
