Ezt senki se érti: Kína csöndben megmenti a világot az olajválságtól – rejtélyes, hogyan csinálják
Miközben a világ példátlan olajhiánnyal küzd, piac minden elképzelhető eszközzel igyekszik úrrá lenni a Hormuzi-szoros lezárása okozta válságon. Ezek között megtalálhatók a Hormuzi-szorost elkerülő vezetékek, a stratégiai tartalékok felszabadítása világszerte, a szankcionált olajra vonatkozó korlátozások enyhítése vagy éppen a keresletet drasztikusan korlátozó intézkedések. Akiről azonban kevés szó esik, pedig nagyságrendileg az egyik legnagyobb szerepet játssza: Kína.
Sokkal kevesebb olajat vesz ki, de hogyan?
Peking döntését nem kísérte hangzatos bejelentés, de a kínai olajimport csöndben a negyedével csökkent az iráni háború kitörése óta. Azonban a Bloomberg írása szerint a visszaesés hogyanjáról keveset tudni, pedig attól függ, hogy mennyire fenntartható az intézkedés. A kínai olajipar dekódolása nem egyszerű feladat, a kereskedők ezért a hiányos hivatalos statisztikákat alternatív adatokkal egészítik ki, melyeket a tankerek mozgásából szűrnek le. A Vortexa adatai
Kína ma már csak napi mintegy 8,2 millió hordónyi olajat vásárol a tankereken, szemben a háború előtti napi 11,7 millió hordóval,
ami talán az egyik legnagyobb ellensúlya lehet a Hormuzi-szoros lezárásának a szaúdi Kelet-Nyugat-vezeték és a stratégiai készletek felszabadítása mellett.
Ráadásul iparági források szerint a kínai állami olajtársaságok továbbadják szállítmányaikat európai és ázsiai versenytársaiknak is, ami egy hiány idején igencsak meglepő. Ez nemcsak a határidős olajárakon éreztette hatását, de ennek hatására a fizikai szállítmányok felára is összeomlott. Mindeközben annak sincs jele, hogy fogyatkoznának a kereskedelmi készletek, sőt az elmúlt hetekben azok növekedése látszott a műholdas felvételeken.
Bár Kína a konfliktus kezdetén megtiltotta feldolgozott terméke importját, időközben ezt az intézkedést is feloldották.
Kína ugyanakkor az iráni háborút megelőzően nyilvánvalóan több olajat vásárolt, mint amire szüksége volt, és a többlet mértékét napi 1 millió hordóra becsülik. A készletezés leállítása tehát részben magyarázatot nyújthat az import csökkenésére.
Ez lehet Kína titka a kereskedők szerint
Az olajpiaci kereskedők több elméletet is megfogalmaztak a behozatal további visszaesésének magyarázatára, melyek között szerepel a kínai gazdaság vártnál gyengébb teljesítménye, ami az olajfogyasztást is visszafogja. A lassulást magyarázhatja a háború hatása a térség más országaira, például a Fülöp-szigetekre, Vietnámra vagy Thaiföldre. Emellett az elektromos autók terjedése, a kiváló tömegközlekedés vagy az otthoni munkavégzés lehetősége segíti, hogy a kínai háztartások könnyebben alkalmazkodjanak a magas üzemanyagárakhoz.
Azonban Kína nem vezetett be más régiós országokkal ellentétben drasztikus keresletcsökkentő lépéseket és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előzetes adatai szerint a kínai belföldi fogyasztás márciusban és áprilisban is csak napi 110 ezer hordóval csökkent és mintegy napi 17 millió hordót tett ki.
Más kereskedők szerint
a fogyasztás ennél akár sokkal nagyobb mértékben is csökkenhetett, amire főként a vegyiparban kerülhetett sor, aminek fogyasztását nehezebb követni,
de ami a kínai olajfogyasztás növekedésének a gerincét adta az utóbbi öt év alatt. Azonban a petrokémia területén Kína különleges eset, hiszen az ország képes kőolaj vagy földgáz helyett szenet is felhasználni alapanyagként.
A háború kezdete óta az általában jelentős tartalékkapacitással bíró, a szenet vegyi anyagokká alakító iparág nyereségtermelő képessége jelentősen javult, így elképzelhető a hagyományos alapanyagok lecserélése. Bár kevés az adat, de anekdotikus információk szerint ezek az üzemek teljes gőzzel működnek az elmúlt két hónapban.
Más elképzelések szerint Kína a félkész műanyagok és más vegyipari termékek készleteit éli fel, így az olajfogyasztás csökkenése nem fenntartható, csupán egyszeri könnyebbséget nyújt. Esetleg Kína mégis hozzányúlt a stratégiai tartalékaihoz, felhasználva a földalatti készleteket, amit nem látnak a műholdak. Végül némi szerepet játszhat a kínai olajtermelés növekedése is, ami betöltheti a réseket.
Megoldás egyelőre nincs.
