Rába szennyezettség - Háttér

Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter ma ismertette az Osztrák-Magyar Határvízi Bizottság budapesti ülésén született - köztük a Rába folyó habzását érintő - döntéseket. 

A nyugat-magyarországi Rábán 2001 óta észleltek piszkos, filmszerű habréteget, ami feltűnt az ausztriai szakaszon is, jelezve, hogy a szennyezés osztrák eredetű. 2003 májusában a vizsgálat ipari eredetű tenzideket, naftalin-szulfonátokat mutatott ki a vízben. A szakminisztérium kezdeményezte a szennyezés megszüntetését, illetve okának közös vizsgálatát, amivel az osztrák fél egyetértett. Közben a helyzet nem változott, sőt 2004 februárjában a habzás miatt másodfokú vízminőség-védelmi készültséget kellett elrendelni.

2004. július 22-én a magyar-osztrák határvízi bizottság szentgotthárdi ülésén megállapították, hogy a naftalin-szulfonát a jennersdorfi bőrgyárból származik, de a környezetvédelmi határérték alatt marad, és nem károsítja a folyó élővilágát. Az osztrákok vállalták, hogy elemzik: milyen más segédanyaggal lehetne helyettesíteni a naftalin-szulfonátot.

2005 elején - egy újabb szennyezési hullám kapcsán - a szentgotthárdi önkormányzat biológiai vizsgálatot javasolt, mert szakértők szerint a habzást megsínylették a vízben élő puhatestű élőlények, ami kárt okoz az egész táplálékláncban. 2006. január 21-én magyar és osztrák szakemberek közös szemléjükön a habzás nyomait nemcsak a szentgotthárdi duzzasztónál, hanem osztrák oldalon, a jennersdorfi bőrgyár fölötti szakaszon is tapasztalták, ahol két másik nagyobb bőrgyár működik.

2005 júliusában magyar környezetvédők és helyi lakosok a rábafüzesi határátkelőhely lezárását is kilátásba helyezték, ha nem szűnik meg a Rába habzása. Viniczai Tibor, Szentgotthárd polgármestere elmondta, hogy az osztrák ígéretek ellenére semmi nem történt, miközben egyre kevesebb a horgász és a túrázó a vizeken. Július 26-án az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága rendkívüli ülésen sürgette a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság ülésein született döntések végrehajtását, az osztrák fél által vállalt kutatások lezárását és az érdemi intézkedések megtételét.
Augusztus elején Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter levélben kérte osztrák kollégája hatékony intézkedését. Novemberben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium bejelentette, hogy a Rábát évek óta érő szennyezés miatt Ausztriában eljárás indult a bőrgyártással foglalkozó jennersdorfi üzem ellen. 2005 december elején Hegyi Gyula (MSZP) magyar képviselő az Európai Parlament plenáris ülésén is felhívta a problémára a figyelmet. Kifejtette, hogy a naftalin-szulfonát alapvetően nem mérgező, de az élővízben felhabzik és erőteljes szaga van, így az élővilágra negatív hatást gyakorol, és elriasztja a turistákat, sportolókat.

2006 elején Körmenden Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy a magyar kormányzat a lehető legkomolyabban és leghatározottabban lép az ügyben, minden "békeidőben és jogállamban megengedett eszközt igénybe vesz". A Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság májusi rusti ülésén ismertették a Bécsi Műegyetem szakértőinek tájékoztatását, eszerint a habzásban az osztrák bőrgyárak szennyezései játszanak döntő szerepet. A két szaktárca megállapodott, hogy a jennersdorfi bőrgyár tisztított szennyvizét a heiligenkreuzi szennyvíztisztítóba, onnan a Lapincs folyóba vezetik majd, amely Szentgotthárdnál folyik össze a Rábával. Júniusban az Európai Parlament napirendre tűzte Olajos Péter, az MDF képviselőjének a Rába habzásának megszüntetésére vonatkozó kérdését. Válaszában az osztrák környezetvédelmi miniszter azt mondta: kellő figyelmet fognak fordítani a határokon átívelő vízügyi problémákra. Júliusban az osztrák minisztérium közölte, hogy a jennersdorfi bőrgyárban megkezdték az aktívszenes-kezelést, folyamatban van az üzem vízgazdálkodásának átállítása, takarékos és gondos vegyszerfelhasználást vezettek be.

A Rába azonban továbbra is habzott, ezért Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter osztrák kollégájánál újabb levélben sürgette a szennyezés megszüntetését. Novemberben a Szentgotthárdon tájékozódó Katona Kálmán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke azt nyilatkozta: "ez a habzás sokkal gusztustalanabb jelenség annál, mint amit eddig gondoltam". Decemberben Persányi Miklós ultimátumot intézett a szennyezést okozó osztrák bőrgyárhoz: amennyiben 2007. május 1-jéig sem tapasztalható a vízminőség javulása, akkor Magyarország visszavonja 1997-ben megadott hozzájárulását a jennersdorfi Boxmark bőrgyár vízjogi engedélyéhez. Az osztrákok válaszukban közölték, hogy megállapodás jött létre a szövetségi és a tartományi kormányzatok között a vízszennyezéssel kapcsolatos akciótervről.

2007. február 20-án Viniczay Tibor, Szentgotthárd polgármestere félárbocra eresztett gyászlobogóra cserélte a Népek barátsága emlékműnél az osztrák mellett a magyar nemzeti zászlót, amely eddig a két nép barátságát és együttműködését szimbolizálta. Február 25-én a Budapesten tárgyaló Alfred Gusenbauer osztrák kancellár bejelentette: folyamatban van a Rába folyó szennyezését okozó probléma megoldása, az osztrák kormány az európai versenyjog keretein belül adható legnagyobb pénzügyi támogatást ajánlotta fel az érintett üzemeknek a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtételéhez.

Május 1-jén letelt a magyar környezetvédelmi miniszter által megszabott határidő, de a Rába továbbra is habzott. A szakminisztérium szóvivője elmondta: ha a következő napokban sem javul a helyzet, a magyar fél a május 8-10. között Budapesten ülésező Osztrák-Magyar Határvízi Bizottságtól kérni fogja a korábban kiadott vízjogi engedélyhez adott hozzájárulását. Amennyiben a bőrgyár nem szünteti be tevékenységét, Magyarország akár az Európai Bizottsághoz is fordulhat.