Mínusz 275 milliárd forint - Ettől esnek el a Pest megyei települések

Számítások szerint 2013 -ig 275 milliárd forinttól esnek el a Pest megyei települések.

Ez  évekre lebontva  közel 40 milliárd forint kiesést jelent, vagyis ennyivel több uniós támogatáshoz jutna a megye 187 települése, ha önálló régiót alkotna Pest megye – hangsúlyozta beszédében Pest Megye Közgyűlésének elnöke. Szúcs Lajos rámutatott: Budapest érdekérvényesítő képességével a megye képtelen versenyezni. Példaként említette, hogy budapest és a megyei megvalósuló projekttámogatások összehasonlításánál az eredmény 75-25 a főváros javára.  Szavai szerint ez is azt támasztja alá, hogy a Pest megyében élőket „másodrendű” állampolgárnak tekinti a kormány, hiszen vélt vagy valós politikai érdekekből, az összes magyarországi megyénél rosszabb feltételek mellett kell a fővárossal versenyeznie az amúgy is szűkös forrásokért. Pest Megye Közgyűlésének elnöke emlékeztetett rá, hogy az önálló régióvá válás ügyében hozott legfrissebb közgyűlési határozat  megfogalmazta a Pest megye régió létrehozásának szükségességét. Hozzátette: a közgyűlés felkérte a megyei településeket,  írjanak ki helyi népszavazást a témában.  Szűcs Lajos  aláhúzta, a változtatásra mind a hazai, mind az uniós a jogszabályok lehetőséget adnak.

Pest  Megye Önkormányzatának főjegyzője elmondta, hogy  a népszavazást nem a megyei önkormányzat, hanem maguk a települések  kezdeményezik majd. Szép Tibor  hozzátette, hogy olcsóbb a   népszavazás lebonyolítása,  ha azt az országossal egyidőben tartják.

Pest megye  kitörési pontjai a növekvő lakosságszám, a kedvező földrajzi és közlekedési helyzet, valamint a jóval élhetőbb lakóterület a fővárossal szemben – hangsúlyozta előadásában Pánczél Károly országgyűlési képviselő, Gyál  alpolgármestere. Pánczél Károly azt is elmondta, támogatja az önálló régió létrejöttét, ám  mértéktartó kampányra figyelmeztetett. Véleménye szerint a kampánynak nem Budapest ellen, hanem Pest megye mellett kell szólnia.

Magyarországot ma duális gazdaság jellemzi,  ez pedig azt jelenti, hogy  a gazdasági élet szereplői a dübörgő multik, valamint  a túlélésért küzdő kis és közép vállalkozók- ezt már Vereczkey Zoltán a Pest Megyei Kereskedelmi  és Iparkamara elnöke emelte ki.   A  szakember hangsúlyozta, hogy  romló likviditás,  a körbetartozások elviselhetetlenül magas szintje jellemzi a magyar gazdaságot, ráadásul  az állam a legnagyobb adós, késve teljesíti a kötelezettségeit.   Vereczkey Zoltán  szerint elégtelen  az az összeg, amit a kis- és középvállalkozók fejlesztés támogatásra kapnak.

A szakember  arra is emlékeztetett, hogy 2003 óta folyamatosan növekednek a vállalkozói adóterhek, számítása szerint összességében éves szinten mintegy 800 milliárd  forinttal. Mindemellett a gazdaságfejlesztésre fordítandó uniós források szintjét szintén elégtelenre értékelte.  A fenti tényekből pedig kérdésként fogalmazódott meg számára, hogy  mitől tudna megindulni 2009-ben a gazdasági növekedés.
A konferenciára videóüzenetet küldött Schmitt Pál fideszes európai  parlamenti képviselő, Szájer József  fideszes európai  parlamenti képviselő pedig levélben  jutatta el gondolatait. Mindkét politikus támogatja  Pest megye önálló régióvá válását.