Mínusz 275 milliárd forint - Ettől esnek el a Pest megyei települések
Számítások szerint 2013 -ig 275 milliárd forinttól esnek el a Pest megyei települések.
Ez évekre lebontva közel 40 milliárd forint kiesést jelent, vagyis ennyivel több uniós támogatáshoz jutna a megye 187 települése, ha önálló régiót alkotna Pest megye – hangsúlyozta beszédében Pest Megye Közgyűlésének elnöke. Szúcs Lajos rámutatott: Budapest érdekérvényesítő képességével a megye képtelen versenyezni. Példaként említette, hogy budapest és a megyei megvalósuló projekttámogatások összehasonlításánál az eredmény 75-25 a főváros javára. Szavai szerint ez is azt támasztja alá, hogy a Pest megyében élőket „másodrendű” állampolgárnak tekinti a kormány, hiszen vélt vagy valós politikai érdekekből, az összes magyarországi megyénél rosszabb feltételek mellett kell a fővárossal versenyeznie az amúgy is szűkös forrásokért. Pest Megye Közgyűlésének elnöke emlékeztetett rá, hogy az önálló régióvá válás ügyében hozott legfrissebb közgyűlési határozat megfogalmazta a Pest megye régió létrehozásának szükségességét. Hozzátette: a közgyűlés felkérte a megyei településeket, írjanak ki helyi népszavazást a témában. Szűcs Lajos aláhúzta, a változtatásra mind a hazai, mind az uniós a jogszabályok lehetőséget adnak.
Pest Megye Önkormányzatának főjegyzője elmondta, hogy a népszavazást nem a megyei önkormányzat, hanem maguk a települések kezdeményezik majd. Szép Tibor hozzátette, hogy olcsóbb a népszavazás lebonyolítása, ha azt az országossal egyidőben tartják.
Pest megye kitörési pontjai a növekvő lakosságszám, a kedvező földrajzi és közlekedési helyzet, valamint a jóval élhetőbb lakóterület a fővárossal szemben – hangsúlyozta előadásában Pánczél Károly országgyűlési képviselő, Gyál alpolgármestere. Pánczél Károly azt is elmondta, támogatja az önálló régió létrejöttét, ám mértéktartó kampányra figyelmeztetett. Véleménye szerint a kampánynak nem Budapest ellen, hanem Pest megye mellett kell szólnia.
Magyarországot ma duális gazdaság jellemzi, ez pedig azt jelenti, hogy a gazdasági élet szereplői a dübörgő multik, valamint a túlélésért küzdő kis és közép vállalkozók- ezt már Vereczkey Zoltán a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke emelte ki. A szakember hangsúlyozta, hogy romló likviditás, a körbetartozások elviselhetetlenül magas szintje jellemzi a magyar gazdaságot, ráadásul az állam a legnagyobb adós, késve teljesíti a kötelezettségeit. Vereczkey Zoltán szerint elégtelen az az összeg, amit a kis- és középvállalkozók fejlesztés támogatásra kapnak.
A szakember arra is emlékeztetett, hogy 2003 óta folyamatosan növekednek a vállalkozói adóterhek, számítása szerint összességében éves szinten mintegy 800 milliárd forinttal. Mindemellett a gazdaságfejlesztésre fordítandó uniós források szintjét szintén elégtelenre értékelte. A fenti tényekből pedig kérdésként fogalmazódott meg számára, hogy mitől tudna megindulni 2009-ben a gazdasági növekedés.
A konferenciára videóüzenetet küldött Schmitt Pál fideszes európai parlamenti képviselő, Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő pedig levélben jutatta el gondolatait. Mindkét politikus támogatja Pest megye önálló régióvá válását.
