Matolcsy: "Új kormány nélkül Magyarországon nincs lehetőség gazdaságpolitikai fordulatra"

Az Orbán-kormány gazdasági minisztere szerint ebben a helyzetben Magyarország számára a beruházásközpontú válságkezelés a lehetőség. Mint mondta, ahhoz, hogy a magyar vállalkozások tömegesen éljenek a beruházás lehetőségével, teljeskörű, radikális adócsökkentésre, adó- és járulékreformra van szükség, valamint át kell rendezni az uniós forrásokat, úgy, hogy több pénz jusson a gazdaságfejlesztésre, és emelkedjen a hazai kis- és közepes vállalkozások támogatása. Megjegyezte, hogy a miniszterelnök ugyan beszélt az adócsökkentésről, de még nem tudni, mit ért alatta. Emellett szerinte szükség lenne egy új, dinamikus növekedést generáló hi-tech iparágra, ami a megújuló energia lehetne. Matolcsy György ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy hitelességre és bizalomra is szükség van, mert lehet, hogy egy éve még elég lett volna a válságkezeléshez a gazdaságpolitikai fordulat, de ma már nem elég.

„Politikai fordulat nélkül, új kormány nélkül Magyarországon nincs lehetőség gazdaságpolitikai fordulatra, enélkül nincs lehetőség egy teljeskörű adó- és járulékreformra, enélkül nem lesz beruházásközpontú válságkezelés” – jelentette ki a politikus, aki úgy vélte, hogy a válság addig bizonyosan eltart, amíg a politikai fordulat nem következik be. Arra is figyelmeztetett, hogy gazdaságpolitikai és politikai fordulat nélkül a jelenleg 8 százalék feletti munkanélküliség 10 százalék felett lesz egy éven belül. Hangsúlyozta: Magyarország számára egyetlen olyan válságkezelő forrás sem nyílik meg, amit az unió vagy a világ országai használnak. Magyarország ugyanis fiskálisan nem tud élénkíteni, mert a kormány az államadósságot több mint 70 százalékra tornászta fel, monetárisan azért nem lehet élénkíteni, mert a 25 milliárd dolláros mentőcsomag keretei között erre nincsen lehetőség, a belső piac élénkítésére pedig korlátozott eszközök vannak.

Matolcsy György arról is beszélt, hogy a Magyar Nemzeti Bank „drámai hibát” követett el, amikor tavaly hirtelen 12 százalék fölé emelte a jegybanki alapkamatot, és akkor sem állította vissza 6-7,5 százalékos szintre, amikor bejelentették a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Európai Unió mentőcsomagját. Ha a mentőcsomaggal megszűnt a közvetlen pénzügyi csőd veszélye, akkor azonnal vissza lehetett volna térni egy normálisnak tekintett alapkamatra - vélekedett a szakpolitikus.