Minisztériumok: Miből fizessük az irodáink bérleti díját?
A korábbi tervekkel ellentétben az idén sem kell bérleti díjat fizetniük a minisztériumoknak az általuk használt irodák után. A területhasználat csökkentését célzó program bevezetését - paradox módon - épp a takarékossági okokra hivatkozva halasztották el.
Az állami vagyon feletti őrködéssel megbízott Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) tavaly januárban hirdette meg a 350 költségvetési szerv területhasználatának ésszerűsítését célzó programot. A korábbi években lezajlott létszámcsökkentést ugyanis egyáltalán nem követte az irodahasználat zsugorodása – írja a Népszabadság.
Így akad olyan minisztérium, ahol ketten dolgoznak 60 négyzetméteren. Az ésszerűbb területgazdálkodást a bérleti díj bevezetésével ösztönözték volna. Az MNV által indokoltnak tartott területek után fizetendő díjat költségvetési forrásból fedezhették volna a tárcák, míg az "extra" területek után saját zsebből kellett volna fizetniük. A vagyonkezelő számításai szerint a különféle ügyosztályok át- és összeköltöztetése révén jelentős terület szabadulhatna fel, s ez komoly költségvetési megtakarítást eredményezhetne.
A vagyonkezelő a tavalyi év első felében külön munkacsoportot hozott létre a területhasználat optimális mértékének meghatározására. A vagyoni kör összetett és sajátságos, hiszen az általános irodaházak mellett labor, lőtér, kórházi műtő, egyetemi előadó, múzeum, tanúkihallgató helyiség és gátőrház is szerepel benne.
A sokféle szempont összevetése után elkészített koncepciót tavaly májusban fogadta el a Magyar Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács. A mindenkire érvényes eljárási rendet azután "rászabták" az adott szervezetre. A központi költségvetési szervek vagyonkezelési szerződéseinek felülvizsgálata június végére meg is történt, az MNV Zrt. minden érintetthez eljuttatta a tervezetét.
A tárcavezetők többsége heves tiltakozással fogadta a tervet: miből fizessenek bérleti díjat? Hivatalosan azzal utasították vissza a szerződések aláírását, hogy költségvetési szervként nem vállalhatnak fedezet nélküli kötelezettséget, így a szerződéseket csak akkor írhatják alá, ha a szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja számukra.
Emellett vitatták a túlzottan "piacinak" tartott díjszabást, és vagyonkezelői jogosultságaikról sem kívántak lemondani. A vagyontörvény rendelkezései ellenére ugyanis gyakorta saját hatáskörben hasznosítják a kezelésükbe adott ingatlanokat.
