Hamarosan összeül a Fidesz elnöksége, hogy megvitassa a kialakult helyzetet. Az Indexnek név nélkül nyilatkozó fideszes vezető elmondta, nem jellemzi optimizmus a közhangulatot a Fideszben, szerintük bárki is lesz a miniszterelnök Gyurcsány után, nem várható, hogy csodát tegyen, folytatnia kell a megszorításokat. "Cserélgetik a falban a téglákat, az a kérdés, hogy összeomlik-e a fal" - tette hozzá.
Az MDF hétfőre egyeztetést kezdeményez a parlament ellenzéki pártjaival annak érdekében, hogy mielőbb közös megegyezés születhessen a többség által közösen jelölt, a parlamenti többség bizalmát élvező miniszterelnök személyéről. Dávid Ibolya közleményében azt hangoztatta, hogy most az ellenzéki többség kezében van az ország sorsa: a három ellenzéki párt közös megegyezésén múlik, hogy egy valóban alkalmas, válságkezelő miniszterelnök kerüljön Gyurcsány Ferenc helyére.
Az SZDSZ még korainak tartja, hogy egy új miniszterelnök személyéről foglaljon állást, meg akarják várni a kongresszus döntéseit az új elnökség összetételéről és a tartalmi kérdésekről, mondta Gulyás József, az SZDSZ ügyvivője. Kérdés, hogy a párt a váltás következményeként balra tolódik-e, hogy a bizalmi válságból milyen megoldási stratégiával próbál kijönni, illetve hogy az új kormányfő milyen felhatalmazással bír majd a válság kezelésére.
Gyurcsány Ferenc most végre beismerte, hogy bizalmi válság van, ezzel a helyzet oldódására nyílt lehetőség, fogalmazott az SZDSZ-es politikus.
„Ha a felelős magyar Országgyűlés engem, vagy mást felkér arra, hogy egy válságkormányt vezessek, a magam részéről állok elébe” – fogalmazott Bokros Lajos. A gazdasági szakember a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozóján, aki arról is beszámolt, hogy a közgazdasági tanácskozást követően részt vesz az MSZP kongresszusán, s ezt természetesen – mint mondta – „nem titkos megfigyelőként” teszi.
Bokros az MDF EP-listavezetője, így összeütközésben van a két poszt. A közgazdász-politikus az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: ha a kettő közül kell választani, akkor fontosabb ma a válságkezelés Magyarországon. "Természetesen egyszerre a kettőt nem lehet csinálni. Ebből logikusan következik az, hogy nyilvánvalóan vagy egyiket, vagy másikat kell választani adott esetben" - tette hozzá Bokros Lajos.
Bokros szerint a fiatalok megbékéltek már vele, pedig nem olyan nagyon régen volt népszavazás a tandíjról, és rá még mindig úgy emlékeznek sokan, hogy aki meg akarta sarcolni a feltörekvő ifjúságot.
"A diákság nagy része megérti, hogy nincs ingyen ebéd, és legalább jelképes mértékben, de hozzá kell járulni a felsőoktatási költségek fedezéséhez. Én sehol nem mondtam azt, hogy a tandíjnak kell száz százalékig fedezni az egyetemi, főiskolai tanulmányok költségeit. Azt viszont, hogy valamilyen mértékben a diákság annak közvetlen haszonélvezője, akinek az emberi tőkéjébe az a bizonyos történik, és aki ennek a kamatait vélhetően élvezni fogja, hogy legalább jelképes mértékben ne járuljon hozzá ennek a költségeihez, ezt azt hiszem, hogy a diákság nagy része ma már nem gondolja komolyan."
Mint mondta, ez nem csupán megérzés részéről, hiszen egyetemi tanárként rengeteg előadást tart. "Nem csak Magyarországon, külföldön öt egyetemen tanítok, szerdán megyek Kolozsvárra a Babes-Bólyai egyetemre, három nagy előadásom van. Az egyik a kolozsvári városi magyar közösségnek, egy egyetemi előadásom a diákságnak, és utána pedig a románok számára tartok egy előadást külön a gazdasági válságról szervezett konferencián. Mindenkinek mindig elmondom büszkén, emelt fővel, hogy én vagyok az a pénzügyminiszter, aki Közép- és Kelet-Európában elsőnek vezette be a felsőoktatási tandíjat" - jelentette ki Bokros.
Stumpf István, a Századvég Alapítvány vezetője szerint az MSZP által kijelölt, és a parlament által jóváhagyott szakértői kormánynak is nehéz dolga lesz a megszorító intézkedések bevezetésénél. Valójában olyan kormány tudna hathatós intézkedéseket hozni, amely a meglévő programdömpingben rendet vág, kiválasztja a legalkalmasabb programot, ehhez megvan az intézményes támogatása és erős poltikai háttérrel rendelkezik. A Fidesz-kormány egykori kancelláriaminisztere úgy véli, erre csak a parlamenti választás nyomán felhatalmazott kormánynak lesz valódi lehetősége.
