A legutóbbi büsszeli EU-csúcs után az európai sajtó olyan kedvezőtlen színben tűntette fel Magyarországot, mint amilyenben ritkán volt része azelőtt - írja a Der Standard. A lap szerint a politikai túlélésért küzdő magyar miniszterelnök 190 milliárd eurós kelet-európai fejlesztési csomagról szóló javaslatát igen látványosan utasították el a közösség országai, sőt, Gyurcsány felvetését még az új tagállamok kormányfői sem támogatták.
A magyar kormányfő riogatása Európa újabb kettészakadásáról és az új vasfüggöny leereszkedéséről a német és svájci lapokban cinikus megnyilvánulásokat váltottak ki. Az EU soros elnöki tisztét betöltő Csehország miniszterelnöke, Mirek Topolánek és észt kollégája nyilvánosan határolódtak el annak a lehetőségétől, hogy Kelet-Európát "külön kategóriaként" kezeljék.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung bécsi tudósítója emlékeztet arra, hogy Gyurcsány és a magyar ellenzék vezére, Orbán Viktor, egyetlen kérdésben értenek csupán egyet, mégpedig abban, hogy a magyarországi válság elmélyüléséért elsősorban a nyugati államok felelősek. A Der Standard szerint azonban a magyar gazdasági helyzetért a 2002 óta kormányzó szociálliberális kormány tehető felelőssé, hiszen 2001 és 2007 között a reálbérek 37 százalékkal emelkedtek, amíg a csupán 29 százalékkal bővült.
Az ezt megelőző időszakban, a polgári kormány idejében is a megengedhető életszínvonal felett éltek a magyarok. Ennek most kell megfizetni az árát: a forint árfolyama soha nem látott mértékben zuhan, a budapesti értéktőzsde indexe 2007 július óta 71 százalékkal esett vissza. További gondot okoz, hogy az országban százezrek adósodtak el külföldi pénznemekben, és a megemelkedett törlesztőrészleteket nem képesek visszafizetni. A szocialista kisebbségi kormány most egy szociális "időzített bombával" néz szembe.
