Köllő: "A tipikus képzetlen munkanélküli nem roma"
A közgazdász szerint elég egy dolgozó házastárs, hogy az egy főre eső jövedelem fölötte legyen annak a határnak, ahol a munkanélküli jogosult szociális segélyre. A foglalkoztatási apparátus jobban szeret támogatásokat osztani, mint segélyt, pedig válság idején célszerű a segélyeket kiterjeszteni.
"Azok számára, akik iránt nincs kereslet a munkaerőpiacon, az állam közfoglalkoztatás keretében átmeneti munkalehetőséget biztosít, annak érdekében, hogy közelebb kerüljenek a munka világához, javítsák készségüket és képességüket egy későbbi támogatás nélküli elhelyezkedés reményében" - nyilatkozott lapunknak erről a munkaügyi miniszter, Herczog László.
A szakminiszter számításai szerint a hazai források 65-70 ezer állás megőrzését teszik majd lehetővé.
Köllő viszont úgy véli, nem tudható, hogy valójában hány munkahely megőrzését jelentik az állami támogatások, ugyanis nem tudható, hogy ezek nélkül hány munkahely maradna meg, illetve mennyi veszne el. Szélsőséges példával illusztrálva: lehet, hogy - a Köllő által 50 ezerben meghatározott, állami támogatásból megmenekített állásból - 49 ezer támogatás nélkül is megmaradna, de ha feltesszük, hogy az összes munkahely a támogatásoknak köszönhetően marad meg, még akkor is felvethető, hogy támogatnia kell-e az államnak olyan cégeket, amelyek termékeire, szolgáltatásaira nincs piaci kereslet.
A szakember szerint ebben a válsághelyzetben inkább a segélyek kiterjesztése lenne a jobb út - ahogy az Egyesült Államokban is teszik
„Magyarországon most először vagyunk tanúi olyan típusú, piacgazdaságból eredő munkanélküliség-növekedésnek , ami nyugati országokban már sokszor előfordult. A rendszerváltáskor kialakult munkanélküliség szerkezete erősen eltért a mostanitól.” – mondta. A közgazdász a hetilapnak elmondta: különösen alacsony a 40 évesnél idősebb férfiak, a kisgyermekes anyák, valamint életkortól és nemtől függetlenül a nyolc osztályt vagy kevesebbet végzettek foglalkoztatása.
A közvélemény és gyakran a tudományos fórumokon megnyilvánuló szakmai vélekedés is hajlamos összemosni az alacsony iskolázottságúak és a romák foglalkoztatási problémáit. Pedig a kutatási adatokból kiderül, hogy „a tipikus képzetlen munkanélküli nem roma, szemben azzal, amit a média sugall, továbbá nem válságövezetben és nem kistelepülésen él” – hangsúlyozta Köllő János.
A csak általános iskolát végzett tipikus nő pályája úgy írható le, hogy 30-35 éves koráig gyesen van, utána egy rövid ideig dolgozik, majd nyugdíjba megy. Egy megszülető gyerekre GDP arányosan többet költünk készpénzes támogatások formájában, mint bárki más, miközben a bölcsödei hálózat leépült, kevés a családi napközi és a lefelé nyitott óvoda – ecsetelte a probléma egyik forrását a kutató.
A tegnapi KSH-jelentés szerint viszont meglepetésre folytatódott a munkanélküliség szezonalitásnak megfelelő enyhe mérséklődése. A legtöbb szakértő az állástalanok számának masszív emelkedését jósolja még jövőre is, 10 százalék feletti tetőzéssel kalkulálva. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint viszont az április és június közötti időszakra 9,6 százalékra mérséklődött az egy hónapja még 9,8, azelőtt pedig 9,9 százalékos munkanélküliségi ráta.
Néhány jel arra mutat, elkezdtek hatni a korai nyugdíjazás korlátozására vonatkozó kormányzati lépések, amelyek annak igyekeztek elejét venni, hogy bizonyos kor felett az állásukat elvesztők végleg kivonuljanak a munkaerőpiacról.
Lassan kezd kikopni a korai nyugdíjba vonulás gyakorlata, kezdenek bezáródni az utolsó kiskapuk is - fogalmaz jegyzetírónk, Benke Dávid is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.