A 35 éves zseni halálának okával kapcsolatban számos elmélet látott napvilágot a mérgezéstől a paralízisen át a reumáig. A kérdésben eddig azért nem születhetett döntés, mert a feltételezések többsége bizonytalan adatokon alapult, például kortársak évtizedekkel később lejegyzett beszámolóin.
Az Amszterdami Egyetem munkatársai más megközelítést alkalmaztak, a zeneszerző 1791-ben bekövetkezett halálát tágabb kontextusba helyezték. A Reutersnek adott nyilatkozatában a kutatás vezetője, Richard Zegers elmondta: kiderítették, hogy ebben az időben streptococcus járvány tört ki Bécsben. A holland orvoscsoport szerint Mozartot ezt a torokgyulladást okozó baktérium fertőzhette meg, amelynek egyik szövődményébe, vesegyulladásba halt bele.
Zegers a skarlátot sem tartja kizárhatónak a potenciális halálozási okok közül, ezt szintén előidézheti ez a baktérium. A feltételezés ellen szól viszont, hogy skarlát esetében már a betegség kezdeti szakaszában jelentkeznek kiütések, míg Mozart bőrén a szemtanúk szerint csak élete utolsó napjaiban voltak kiütések láthatóak.
