Az úgy nevezett "dán szöveg" készítőinek kiléte nem ismert, de sejthető, hogy a háttérben Dánia mellett az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság áll. A Guardian által ismertetett dokumentum jelentős elmozdulást képvisel a Kiotói Egyezményhez képest, amely a gazdag országokat kötelezte kibocsátásuk csökkentésére.
A tervezet szerint a fejlett országok a jövőben akár kétszer akkora kibocsátással is rendelkezhetnek, mint a fejlődők. Előbbiek fejenként 2,67 tonnát, utóbbiak mindössze 1,47 tonnát bocsáthatnak ki 2050-től. A dokumentum emellett olyan kitételeket tartalmaz, amelyek nem szerepeltek az ENSZ eredeti klíma megállapodásában. A fejlődő országok körében feszültséget kelthet az új kategória, a legsérthetőbb országok csoportjának létrehozása. Ráadásul a tervezet csökkentené az ENSZ szerepét a klímavédelmi költségek szabályozásában.
Egy névtelenséget kérő diplomata a lapnak úgy kommentálta az iratot, hogy az egyértelműen Obama és a gazdag országok erődemonstrációját segíti elő és véget vet az ENSZ eddigi tárgyalásainak. A szöveget munkadokumentumnak szánták, amelyet a következő héten ismertettek volna meg a konferencia résztvevőivel. Pontos számok egyelőre nem szerepelnek a szövegben, de annyi tudható, hogy a hőmérséklet növekedését 2 Celsius fok alatt tartana és évi 10 milliárd dollárt szánna a fejlődő országok számára az klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásra 2012 és 2015 között.
A jövő hét végéig tartó koppenhágai ENSZ-tanácskozáson a 2012-ben lejáró kiotói jegyzőkönyv utódát kellene megalkotni, de ez alighanem a jövő évre marad. Most a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, az emissziós jogok kereskedelmével, a terhek megosztásával és más, dollártízmilliárdokban mérhető kérdésekkel kapcsolatos elvi egyezség aláírását várja Ban Ki Moon ENSZ-főtitkár.
A tudósok szerint ahhoz, hogy elkerüljük a már visszafordíthatatlan katasztrófákat okozó éghajlatváltozást, az Ipari Forradalom előttihez képest az átlagos felmelegedés nem haladhatja meg a 2 °C-t. Ma már 0,75 °C fölött tartunk. Hónapok óta hallhatunk arról, hogy az egyes nemzetek milyen vállalásokkal állnak elő, ki milyen számot tesz le a klímaasztalra.
A tárgyalások új lendületet kaptak, amikor az USA is bejelentette vállalásait. Nem sokkal később már Kína és India is csatlakozott és a Konferencia megnyitójára a legnagyobb kibocsátók valamennyien letettek kibocsátás- illetve kibocsátás-intenzitási célszámokat a tárgyalóasztalra. Sajnos azonban még így sem áll túl jól a klímamérleg, az eddig ismert 2020-ra vonatkozó vállalásokkal jelenleg a félúton állunk a minimálisan szükséges szinthez képest.
