A kezdetek: lóvontatású seprőgép

A világ nagyvárosai a kialakulásuk óta küzdenek a keletkező hulladékkal. Az élhető környezet megteremtése a fejlődés alapkérdése lett. A XIX. század végén Budapestet is egyre jobban fojtogatta a mindent elborító kosz, a por és a rendezetlenség. Fejlettségének egyik mércéjévé a köztisztaság megszervezése vált.

A harc a szemét ellen nem a magyar főváros 1872-es megszületésével indult. Pest, Buda és Óbuda tanácsának költségvetésében ezt megelőzően is jelentős összeggel szerepelt a köztisztaság biztosítása. Pesten 1840-ben megindult az intézményesített szemétgyűjtés. A kezdeményezés Emmerling János fuvarozó nevéhez fűződik, aki jó üzletet látott a hulladék elszállításában. Az 1850-es évek közepén már 60 utcaseprő és nyolc szemeteskocsi tisztogatta az utcákat. Ennek a munkának és az utcaseprőnek nem sok becsülete volt akkoriban. Egy idő után a megnövekedett mennyiségű munkát már nem lehetett kézi erővel elvégezni. 1879-ben bemutatták az első, lóvontatású seprőgépet, amelyből 1885-ben a főváros is vásárolt.

A főváros egyesülése után az utcák tisztán tartásának problémája mind égetőbbé vált. Nyilvánvaló lett, szükség van egy egész Budapestre kiterjedő köztisztasági szervezet létrehozására, hiszen a kerületi elöljáróságok nem voltak képesek megbirkózni a hatalmas feladattal.

Közeledtek a millenniumi rendezvények, és a főváros szerette volna, ha ehhez a hátteret egy tiszta és rendezett város nyújtja. Ennek jegyében 1895. július 25-én a fővárosi közgyűlés hozzájárult a Köztisztasági Hivatal megszervezéséhez. 115 évvel ezelőtt megszületett a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. elődje. A hivatal kezdetben a köztisztasági főnök lakásán üzemelt, és a teendőket mindössze két tisztviselő látta el. 1870 és 1900 között már háromszázezerről félmillióra nőtt a lélekszám, és ezzel párhuzamosan növekedett a hulladék mennyisége és a tisztítandó utak hossza is.

Gépesítés és környezetvédelem

1911-ben a Fővárosi Köztisztasági Hivatal már több mint négymillió négyzetméter közterületet tartott tisztán, és majd 15 ezer tonnányi házi szemetet szállított el. Az úttisztító munkások száma 864 fő volt, a rendszeres locsolást 12 locsolókocsival végezték. A régebbi szemétlerakókat körbeépülte a város, így szükségessé vált újak kialakítása. Ebben az évben költözik a cég mai helyére az Alföldi utcai központba.

Az első világháború előtt több gépjárművet, seprő- és locsolókocsit vásárolt a hivatal. A köztisztasági munkák gépesítése folyamatosan fejlődött. 1929 őszén megjelentek a főváros utcáin a mai kukásautók ősei.

Ekkor jött létre a klasszikus Köztisztasági Hivatal, amely az elkövetkező 49 évben egyetlen köztisztasági szervezetként látta el a budapesti háztartási hulladék gyűjtését, szállítását és ártalmatlanítását, a burkolt közutak takarítását, locsolását, síkosságmentesítését és a hóeltakarítást is. A szemétszállítási díj elődjét, a „házbérkrajcárt” 1936-ban vezette be a főváros.

A második világháború után szinte mindent az alapoktól kellett felépíteni. Budapest teljes megtisztítása a háborús törmelékektől egész évben tartott. A fővárosból 195 ezer köbméter szemetet és másfél millió köbméter törmeléket takarítottak ki. A rendszeres takarítási és köztisztasági munkák csak ezután indulhattak el.

Minőségi városkarbantartás

1949-ben több mint 2000 dolgozóval megalakult a Fővárosi Köztisztasági Vállalat. Az addigi 14 kerület helyett megalakult a kétmilliós Nagy-Budapest. A hulladék összetétele is változott, csökkent a fűtési hulladék mennyisége, viszont egyre több csomagolási hulladék termelődött: papír, karton, üveg és műanyag. A hatvanas években mind több lett az autó, és egyre nagyobb teret kapott a válallat feladatai között az úttisztítás, útkarbantartás, az útburkolati jelek, korlátok, táblák ellenőrzése. 1970-től az FKV munkatársai mosták a várhegyi alagutat, a hidakat és az alul- és felüljárókat is. Mindehhez szükség volt a géppark és a technológia korszerűsítésére.

1972-től indult a közkedvelt lomtalanítás, és a 80-as évektől kezdve mind fontosabb szemponttá vált a környezetvédelem kérdése. 1981-ben épült meg a főváros máig egyetlen hulladékégető műve a XV. kerületben, és 1992-ben kezdődtek a szelektív hulladékgyűjtési kísérletek.

1997-ben a vállalat részvénytársasággá alakult, és elnyerte mai szervezeti formáját. Mind fontosabbá válnak a minőségi szolgáltatások. Mára az FKF Zrt. a város legnagyobb környezetvédelmi szolgáltatója lett. Nemcsak a technikai fejlesztésekkel, hanem a környezettudatosság elterjesztésével is az élhető Budapest megteremtését tartja szem előtt.

Egy XXI. századi világváros működtetése közös feladat. A szelektív hulladékgyűjtés, a veszélyes hulladékok kezelése, a környezet minősége minden budapesti közös ügye. Ez nem változott az elmúlt 115 évben.