Közélet

Az üzleti szféra megváltó szerepe csak mézesmadzag

A választási kampány feltűnő és szokatlan eseménye volt a legnagyobb ellenzéki tömörülés és a hazai üzleti körök érdekképviseletei közötti megállapodás - írja a Világgazdaságban Hegedűs Miklós, a GKI Energkiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója.

Bár a megállapodásnak önmagában is súlyos és erősen vitatható társadalmi üzenete van, igazából azonban az abban szereplő gazdasági tartalommal kapcsolatban vannak fenntartásaim. Mindenekelőtt igazságtalannak, a válság legfőbb terheit viselő és elszenvedő lakosság szempontjából méltánytalannak érzem azt a summás értékelést, hogy „az üzleti szféra mentette meg az országot az összeomlástól”.

Az idézet szó szerint talán nem pontos, de lényegében kifejezi a megállapodás értékelését. Ezzel szemben megítélésem szerint a jelen évtizedben az üzleti szféra nemhogy megmentője nem volt a magyar gazdaságnak, de hervadhatatlan érdemeket szerzett az egyensúlyi problémák kiéleződésében, a gazdasági, pénzügyi krízis elmélyítésében. Csak emlékeztetőül: az építőipari lobbi komoly szerepet játszott a gazdasági lehetőségeket jóval meghaladó lakástámogatási rendszer kikényszerítésében, és utóvédharcot folytat annak visszafogása után.

Továbbá nálunk az üzleti szféra költségvetési támogatása a 2,5 százalékát teszi ki, az EU-ban ez az arány egy százalék alatti, de a szomszédos országokban is alig haladja meg az egy százalékot. Bár a túlköltekező gazdaságpolitikáért a döntéshozó kormány felelőssége vitathatatlan, de az üzleti szféra cinkossága aligha vitatható.

Közelebb áll a valósághoz tehát, hogy a drámai helyzet kialakulásában a kormányzat, az ellenzék, az üzleti szféra, a munkavállalók és a túlköltekező lakosság – ha nem is egyforma mértékben – mind tevőleges szerepet vállalt. Az üzleti szféra „megváltó” szerepének kiemelése nem több, mint az a bizonyos mézesmadzag, ami a későbbiekben mindig semmivé lesz.

Tételes bizonyításra e rövid cikk keretében aligha vállalkozhatok, így csak arra utalnék, hogy nálunk a fekete- és szürkegazdaság, az adóelkerülés, a korrupció stb. nemcsak a tűrhetőnél, hanem a nemzetközi mértéknél is jóval nagyobb. Hallom a jól ismert választ: a hazai adóterhek és a bürokrácia elviselhetetlen mértékű, így az üzleti szféra működésének feltétele annak megkerülése. Ez a hozzáállás persze valós elemeket tartalmaz, de a hazai gazdaság jelen állapotához való tevőleges hozzájárulás vitathatatlan. Az ellenzéki párt és az üzleti szféra megállapodásának kulcsszava az adócsökkentés és a hazai kis- és középvállalkozások preferálása.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható

GDP üzleti szféra GKI Hegedás Miklós EU
Kapcsolódó cikkek