Tiltanák az Amflora vetését

A vetési tilalom elrendelésének lehetőségét vizsgálja az Amflora génmódosított burgonyára a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM). Több zöldszervezet is ennek a tilalomnak a bevezetését követelte a tárcától, attól tartva, hogy a GM-burgonya bekerülhet az élelmiszerláncba. Az Amflora ugyanis olyan gént tartalmaz, amely bizonyos antibiotikumokkal szemben ellenálló képességet alakíthat ki, ha bekerül a szervezetbe.

A német BASF vegyipari konszern által kifejlesztett ipari felhasználású növény vetését és ipari melléktermékként takarmányozási célú felhasználását egy hete engedélyezte az Európai Bizottság. Az agrártárca közölte, az Amflora magyarországi termesztésére jelenleg nincsenek meg a jogszabályi feltételek, de az 1998-ban engedélyezett MON810 GM-kukoricára vonatkozó termesztési tilalmat sem lehet kiterjeszteni rá. Ezért egy új védzáradéki eljárás megindítását tervezik, egyeztetve a környezetvédelmi tárcával. Ezt a moratóriumot az EU megfelelő bizottságához kell benyújtani. Ha mégsem sikerülne a vetési tilalmat elérni, a GM-burgonya vetésterületén a keveredést elkerülve szigetelő távolságot jelöltetnének ki. Az ennek mértékére vonatkozó jogszabály jelenleg közigazgatási egyeztetés alatt van. A GM-burgonyát, ha a moratóriumot feloldanák is, csak akkor lehetne termelni, ha a szomszédos földterület tulajdonosai is hozzájárulnak.

„Több tagállam, így Franciaország, Görögország, Olaszország, Ausztria és Luxemburg is jelezte, ellenzi az Amflora engedélyezését, így közös fellépés is várható az ügyben” – mondta lapunknak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium biodiverzitás-osztályának vezetője. Rodics Katalin szerint megdöbbentő, hogy a brüsszeli döntést az új egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos, a máltai John Dalli jelentette be.

Az osztályvezető felhívta a figyelmet arra, hogy az Amflorán kívül három hibrid kukorica felhasználását is engedélyezték, élelmiszer- és takarmányozási célra. „Az emberi fogyasztásra gyártott konzerveken ugyan kötelező feltüntetni, hogy genetikailag módosított alapanyagot is tartalmaznak. De mi szükségünk erre, és ki olvassa el az apró betűs feliratot?” – kérdezte Rodics.

Génmódosított állati takarmányt már évek óta használnak, de az unió nem írja elő, hogy az ezeket fogyasztó állatok húsát jelölni kell. „Pedig ez Magyarországnak gazdasági előnyt jelentene, mivel meg tudjuk oldani, hogy itt ne használjanak GM-takarmányt” – hangoztatta Rodics.

„Az engedélyezett génmódosított burgonya ügyével konkrétan nem foglalkoztunk, mivel Magyarországon ezt a fajtát vélhetően nem termesztik majd” – mondta lapunknak a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. Tóth István azonban határozottan elutasítja azt az uniós gyakorlatot, amelynek során éveken keresztül késleltetik az ellenőrző vizsgálatokat a GM-növényekkel kapcsolatban. „A laikusok honnan veszik a bátorságot ahhoz, hogy felülbírálják az EU és az Egyesült Államok élelmiszer-biztonsági és fogyasztóvédelmi hatóságainak laboratóriumi vizsgálati eredményeit és engedélyeit?” – kérdezte a MOSZ titkára. Az EU jogszabályai alapján az unióban egységes piacnak kell lennie, és el kellene határozni, hogy a GM-növények termesztése, forgalmazása – abban az esetben, ha a vizsgálatok alapján megkapta az engedélyt – az EU egész területén egységes megítélés alá essen.

2009-ben is hét százalékkal nőtt a GM-növények használata világszerte. Az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában megtermelt szója 80 százaléka már génmódosított, amelynek forgalmazását és termelését az unió korlátozza. Tóth szerint így egész Európában indokolatlanul növelik az állattenyésztés alapját jelentő takarmányozási költségeket, és előnyben részesítik az Észak- és Dél-Amerikából származó húsimportot. Az uniós – köztük a magyar – termelők emiatt piaci pozíciót veszítenek, de az emberek már az olcsóbb, genetikailag módosított szójával takarmányozott állatokból származó húst fogyasztják.

„Az Amflora nem kerül Magyarországra, az idén Németországban, Csehországban és Svédországban kezdik meg az ipari célú termesztését” – mondta lapunknak a BASF Hungária Kft. kommunikációs vezetője. Kertész Péter közölte: a magas keményítőtartalmú burgonyából kivont anyagot a textilipar, a papír- és az építőanyag-gyártás hasznosíthatja. A BASF kiemelte: az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) az engedélyezési eljárás során több ízben megerősítette, az Amflora sem az emberi, sem az állati szervezetekre, sem a környezetre nem káros. A német vegyipari óriás a közeljövőben két újabb burgonyafajtára kér engedélyt Brüsszeltől, és dolgoznak egy GM-cukorrépa fejlesztésén is. ÉS

– 2008: 204,5 millió euró

– 2009: 172 millió euró

Alkalmazottak létszáma Magyarországon: 140 fő

Globális árbevétel 2009-ben: 50,7 milliárd euró

Alkalmazottak létszáma globálisan: 105 ezer fő

Forrás: cégközlés

– 2008: 204,5 millió euró

– 2009: 172 millió euró

Alkalmazottak létszáma Magyarországon: 140 fő

Globális árbevétel 2009-ben: 50,7 milliárd euró

Alkalmazottak létszáma globálisan: 105 ezer fő

Forrás: cégközlés-->