Új kormány – új szerkezetben
Minisztériumok alakulnak és szűnnek meg. Tárcavezetői, illetve további vezetői posztok tűnnek el, újak jönnek létre, vagy korábban eltemetettek élednek fel. Szakmai és laikus körökben egyaránt folynak a latolgatások arról, vajon hány minisztérium lesz, s ezek milyen feladatokat ölelnek majd fel. Eddig szinte minden alakuló kormányzat kinyilvánította, hogy csökkenti a – szerkezetükben is rendszerint változó – minisztériumok számát, ám az elmúlt húsz év alatt egyik sem tett határozott lépést ebben az irányban: 12–14 között váltakozott a tárcák száma, esetenként alaposan megtetézve például tárca nélküli miniszteri posztokkal vagy egy felduzzasztott kancelláriával.
Szinte bizonyosra vehető, hogy az újabb Orbán-kabinet előáll egy jelentős – és valóban minden korábbinál kevesebb tárcát összefogó – struktúraváltással. A „csúcsminisztériumokról” hónapok óta találgatnak.
Maga Orbán Viktor egyébként csak minisztériumokról beszélt. Nem is tehetett volna másként, hiszen a „csúcsminisztérium” elnevezéshez az alaptörvényt kellene módosítani, amely egyébként igen nagy fokú szervezetalakítási szabadságot ad a mindenkori kormánynak – hangsúlyozta a Világgazdaságnak Kondorosi Ferenc egyetemi tanár, az igazságügyi tárca egykori államtitkára, volt kormánybiztos.
A kormányzati szerkezet felépítése valójában az adott hatalom politikai felfogásmódját tükrözi. Egy koalíció nélküli kormányzás kevesebb minisztériummal is célravezetően megoldható, és ilyenkor nincs olyan kényszer több tárcára, mint koalíció esetén, amikor a partnerek igényeit is ki kell elégíteni – mutatott rá. Az integrált minisztérium előnye, hogy egymást kiegészítő, úgymond rokon állami feladatokat tömörít, amelyek – a szoros tartalmi, szervezeti kapcsolódás révén – hatékonyan elláthatók. Másrészt éppen összetettsége miatt például nehézkesebb lehet a koordináció, a döntési folyamat, amelyet a területek közötti esetleges feszültségek is gátolhatnak Kondorosi szerint.
Jóllehet a túlzott felaprózottság nem mindig szerencsés, ám a több minisztérium vitathatatlan előnye, hogy kisebb szakterületre koncentrálódik, összefogottabb, gyors döntéseket tesz lehetővé, mentes a nagy érdekütközésektől.
A központi közigazgatás szakmaiságának a fontosságát hangsúlyozta Kajdi József ügyvéd, aki egykor az igazságügyi tárcánál, majd az Antall-kormány miniszterelnöki hivatalának a vezetőjeként, utóbb az MNB-nél szerzett gazdag közigazgatási tapasztalatokat. Azt mondta: az állam hatékony működéséhez hozzátartozik a jó értelemben vett bürokrácia, a felkészült apparátus. A kívánatos szakmai muníció azonban nemhogy erősödne, hanem – a kilencvenes évek közepétől kezdve – egyre inkább elkopik. Mindennapos kormányváltó gyakorlat, hogy a vezetői pozíció – már a középszinten is – politikai jutalom egyben. Kétségkívül elengedhetetlen szempont a megbízhatóság, ez azonban nem lehet egyenlő a pártpolitikai lojalitással – vélekedett Kajdi József.
Utalt az Antall-kormány által létrehozott és bevált közigazgatási államtitkári funkcióra. Betöltője az adott tárca szakmai irányításáért felelt. Ezért is üdvözölné e poszt visszaállítását. A szakmaisághoz tartozik a jogszabályok rendbetétele, a kodifikálás presztízsének visszaállítása.
