Mit vesz a magyar szegény ember?

Ma Magyarországon több mint 3 millió ember nevezhető szegénynek, ők azok, akik a létminimumon élnek – ennek a nagy létszámú csoportnak a fogyasztását térképezte fel legfrissebb felmérésében a GfK Hungária.

Ma Magyarországon több mint 3 millió ember él a létminimumon, vagyis szegénynek nevezhető. Ennek a nagy létszámú csoportnak a fogyasztását térképezte fel legfrissebb felmérésében a GfK Hungária.

 „Minél fejlettebb egy gazdaság, annál kisebb az élelmiszerekre és a napi megélhetésre költött összeg aránya a teljes fogyasztói kosárban. A 2004-2007 közötti javuló tendenciát megtörte a 2008 őszén kirobbant gazdasági válság. Az alapvető termékek aránya nem csökkent tovább országosan, de  a megemelkedett lakhatási költségek (hiteltörlesztés, áram és gázdíj) és a csökkenő jövedelem miatt a szegényebb fogyasztók jelentősen visszafogták élelmiszer-vásárlásaikat – mondta el Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

Nem meglepő módon az olcsóbb termékek népszerűbbek a szegények körében, de az már nem jellemző rájuk, hogy az akciókat jobban keresnék. Mindez természetesen összefügg a korlátozott boltválasztási lehetőségekkel, hiszen minél kisebb településen él valaki, annál kevesebb bevásárlási helyszín közül tud választani. Vagyis a mostanában megfigyelhető „árvadász” viselkedésforma, sokkal inkább a városokban élőkre jellemző.

A szegényebb fogyasztói csoportok körében figyelhető meg leginkább az otthoni étkezések dominanciája, vagyis nagyobb mennyiségben fogyasztanak olyan élelmiszer kategóriákat, mint például a szódavíz, a szörp, a tejföl, a pudingporok, amelyek a család napi ellátását biztosítják. A kényelmi termékek közül az otthon használatos hajfesték magas aránya a szembetűnő.

A felmérés egyik érdekes tanulsága, hogy a szegény gyermekes családok napi fogyasztása bizonyos kategóriákban egyáltalán nem, míg más kategóriákban gyökeresen különbözik a középosztálybeliektől. A GfK Hungária ConsumerScan adatai szerint az olyan alapkategóriák, mint például a tej vagy a mosószer bármilyen anyagi körülmények között élő gyermekes háztartásban magasabb fogyasztást mutat, mint a gyermekteleneknél.

Az egyedi termékkategóriák körében azonban már találunk jelentős különbségeket: a középosztálybeli gyermekes háztartásokban közel másfélszer annyi sajt és kétszer annyi joghurt fogy el, mint a szegények körében. Ezzel szemben a kevésbé tehetős gyermekesek körében népszerűbb az étolaj, a zacskós leves, illetve a tészta, viszont nincs olyan vegyi áru, amely esetükben nagyobb mértékben fogyna, mint a középosztálynál.