Saját rendszerét fúrja a Fidesz: búcsút inthetnek a köztisztviselők a biztonságnak?
Hat szakszervezet közös sajtótájékoztatón tiltakozik ma a Répássy Róbert (Fidesz) és Rétvári Bence (KDNP) által a kormánytisztviselők jogállásáról benyújtott törvénytervezet ellen. A javaslat szerint a minisztériumokban és a központi államigazgatási szerveknél dolgozó körülbelül hatvanezer köztisztviselőt azonnal kormánytisztviselővé minősítik át. Az érdekképviseletek elfogadhatatlannak tartják, hogy az előterjesztés kilátásba helyezi: két hónapos felmondási idő mellett bárkit indokolás nélkül kirakhatnak a közszolgálatból.
Mai hír, hogy a Fidesz politikusai törvénymódosító javaslatokkal finomítanak az eredeti szövegen. A módosító javaslatok között szerepel, hogy nem lehet indokolás nélkül felmenteni a kormánytisztviselőt, és a munka törvénykönyvében rögzített felmondási tilalmak továbbra is érvényesülnek. Részletek itt
Az ügy pikantériája, hogy a ma hatályos, az átlagosnál nagyobb biztonságot kínáló közszolgálati életpályamodellt 2001-ben épp az első Orbán-kormány idején foglalták törvénybe, s része az is, hogy a közszolgáknak előre kiszámítható előmenetelt – „nyugdíjas” állást –, valamint kiemelt juttatásokat kell biztosítani.
Mindazonáltal a Fidesz már 2006-ban sem titkolta: ha kormányzati pozícióba jut, átalakítja a közszolgálati jogviszony rendszerét. A leendő kormány-tisztviselői törvény legmarkánsabb eleme, hogy míg ma csak a köztisztviselőt, a jövőben az államot mint munkáltatót is megilleti a jogviszony szabad felmondásának joga. A beterjesztők arra hivatkoznak: nincs alkotmányos és célszerűségi vagy etikai alapja, hogy a köztisztviselők a többi foglalkoztatotthoz képest – éppen az állammal szemben – kiemelt védelmet élvezzenek, ami egyébként részben oka is a hazai közigazgatás alacsony hatékonyságának és rossz közmegítélésének. Így az állam is indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti a köztisztviselő jogviszonyát.
Természetesen az általános jogelveket ez esetben is alkalmaznia kell, például intézkedése nem csorbíthatja a köztisztviselő jogos érdekeit. Jogellenes elbocsátás esetén – akárcsak a közalkalmazottaknál – a köztisztviselő a munkáltatói jogsértés súlyához igazodó átalány-kártérítésre jogosult, és csak kivételes esetben lesz mód a viszszahelyezésre.
A foglalkoztatási biztonság eddig változatlanul megmaradt: a köztisztviselőt csak alapos indokkal lehetett elbocsátani, a felmondási idő pedig elérhette akár a nyolc hónapot is. Igaz, szigorodtak a pályára kerülés szabályai, mert általánossá tették a pályázati rendszert, illetve a versenyvizsga intézményét, és bevezették a rendszeres teljesítményértékelést is.
Az új kormány szinte minden eddigi szabályt hatályon kívül helyezne. A tervezetben ugyanis szó sincs pályáztatásról vagy más, a kormánytisztviselők kiválasztását célzó átlátható módszerről, s a dokumentumban nem szerepel a teljesítmények értékelése sem. A közszolgát a munka törvénykönyvében meghatározott minimális jog sem illeti meg: nem kell közölni vele, miért rúgják ki.
Horváth Zsolt, a Fidesz vezérszónoka a javaslat kapcsán azt emelte ki, hogy a kormánytisztviselő a végrehajtó hatalom alá tartozó államigazgatási alkalmazott lesz. Így nyitott, gyors és rugalmas rendszer jöhet létre.
A köztisztviselői kar több tagja úgy látja, a tervezet elfogadásával lehetőséget teremtenek a közszolgálat megújítására, hiszen az eddig bebetonozott, ám kevésbé alkalmas embereket könnyebb lesz magasabban kvalifikált szakértőkkel lecserélni. Más vélemények szerint a törvény célja, hogy gyorsabban és olcsóbban csinálhassanak helyet az új hatalom kiszolgálóinak.
Lamperth Mónika szocialista képviselő szerint a tervezett változtatásoknál tisztességesebb lenne, ha a Fidesz kimondaná: a kétharmad birtokában bevezeti az Egyesült Államokban egykor általános politikai zsákmányrendszert, így kijelölné azoknak a körét, akiknek egy kormányváltás idején biztosan fel kell állniuk.
A gyes sem lenne akadály
A tervezethez szerdán két fideszes képviselő módosító indítványokat nyújtott be. Horváth Zsolt javaslata szerint mégis kötelezővé tennék, hogy a munkáltató a tisztviselő felmentését indokolja, és vita esetén a felmentés indokának valóságát és okszerűségét bizonyítsa. Felmentésre csak a kormánytisztviselő képességeivel, a tisztviselői jogviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő körülmény adhatna okot. Egy helyen az szerepel, hogy a munka törvénykönyvének a felmondási tilalomra vonatkozó rendelkezéseit a tisztviselők esetében nem kell alkalmazni, másutt azonban a javaslat hivatkozik erre. A képviselő ez utóbbit venné ki a szövegből, egyértelművé téve, hogy a betegállomány vagy a gyes nem akadálya az elbocsátásnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.