Hat szakszervezet közös sajtótájékoztatón tiltakozik ma a Répássy Róbert (Fidesz) és Rétvári Bence (KDNP) által a kormánytisztviselők jogállásáról benyújtott törvénytervezet ellen. A javaslat szerint a minisztériumokban és a központi államigazgatási szerveknél dolgozó körülbelül hatvanezer köztisztviselőt azonnal kormánytisztviselővé minősítik át. Az érdekképviseletek elfogadhatatlannak tartják, hogy az előterjesztés kilátásba helyezi: két hónapos felmondási idő mellett bárkit indokolás nélkül kirakhatnak a közszolgálatból.
Mai hír, hogy a Fidesz politikusai törvénymódosító javaslatokkal finomítanak az eredeti szövegen. A módosító javaslatok között szerepel, hogy nem lehet indokolás nélkül felmenteni a kormánytisztviselőt, és a munka törvénykönyvében rögzített felmondási tilalmak továbbra is érvényesülnek. Részletek itt
Az ügy pikantériája, hogy a ma hatályos, az átlagosnál nagyobb biztonságot kínáló közszolgálati életpályamodellt 2001-ben épp az első Orbán-kormány idején foglalták törvénybe, s része az is, hogy a közszolgáknak előre kiszámítható előmenetelt – „nyugdíjas” állást –, valamint kiemelt juttatásokat kell biztosítani.
Mindazonáltal a Fidesz már 2006-ban sem titkolta: ha kormányzati pozícióba jut, átalakítja a közszolgálati jogviszony rendszerét. A leendő kormány-tisztviselői törvény legmarkánsabb eleme, hogy míg ma csak a köztisztviselőt, a jövőben az államot mint munkáltatót is megilleti a jogviszony szabad felmondásának joga. A beterjesztők arra hivatkoznak: nincs alkotmányos és célszerűségi vagy etikai alapja, hogy a köztisztviselők a többi foglalkoztatotthoz képest – éppen az állammal szemben – kiemelt védelmet élvezzenek, ami egyébként részben oka is a hazai közigazgatás alacsony hatékonyságának és rossz közmegítélésének. Így az állam is indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti a köztisztviselő jogviszonyát.
Természetesen az általános jogelveket ez esetben is alkalmaznia kell, például intézkedése nem csorbíthatja a köztisztviselő jogos érdekeit. Jogellenes elbocsátás esetén – akárcsak a közalkalmazottaknál – a köztisztviselő a munkáltatói jogsértés súlyához igazodó átalány-kártérítésre jogosult, és csak kivételes esetben lesz mód a viszszahelyezésre.
A foglalkoztatási biztonság eddig változatlanul megmaradt: a köztisztviselőt csak alapos indokkal lehetett elbocsátani, a felmondási idő pedig elérhette akár a nyolc hónapot is. Igaz, szigorodtak a pályára kerülés szabályai, mert általánossá tették a pályázati rendszert, illetve a versenyvizsga intézményét, és bevezették a rendszeres teljesítményértékelést is.
Az új kormány szinte minden eddigi szabályt hatályon kívül helyezne. A tervezetben ugyanis szó sincs pályáztatásról vagy más, a kormánytisztviselők kiválasztását célzó átlátható módszerről, s a dokumentumban nem szerepel a teljesítmények értékelése sem. A közszolgát a munka törvénykönyvében meghatározott minimális jog sem illeti meg: nem kell közölni vele, miért rúgják ki.
Horváth Zsolt, a Fidesz vezérszónoka a javaslat kapcsán azt emelte ki, hogy a kormánytisztviselő a végrehajtó hatalom alá tartozó államigazgatási alkalmazott lesz. Így nyitott, gyors és rugalmas rendszer jöhet létre.
A köztisztviselői kar több tagja úgy látja, a tervezet elfogadásával lehetőséget teremtenek a közszolgálat megújítására, hiszen az eddig bebetonozott, ám kevésbé alkalmas embereket könnyebb lesz magasabban kvalifikált szakértőkkel lecserélni. Más vélemények szerint a törvény célja, hogy gyorsabban és olcsóbban csinálhassanak helyet az új hatalom kiszolgálóinak.
Lamperth Mónika szocialista képviselő szerint a tervezett változtatásoknál tisztességesebb lenne, ha a Fidesz kimondaná: a kétharmad birtokában bevezeti az Egyesült Államokban egykor általános politikai zsákmányrendszert, így kijelölné azoknak a körét, akiknek egy kormányváltás idején biztosan fel kell állniuk.
A gyes sem lenne akadály
A tervezethez szerdán két fideszes képviselő módosító indítványokat nyújtott be. Horváth Zsolt javaslata szerint mégis kötelezővé tennék, hogy a munkáltató a tisztviselő felmentését indokolja, és vita esetén a felmentés indokának valóságát és okszerűségét bizonyítsa. Felmentésre csak a kormánytisztviselő képességeivel, a tisztviselői jogviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő körülmény adhatna okot. Egy helyen az szerepel, hogy a munka törvénykönyvének a felmondási tilalomra vonatkozó rendelkezéseit a tisztviselők esetében nem kell alkalmazni, másutt azonban a javaslat hivatkozik erre. A képviselő ez utóbbit venné ki a szövegből, egyértelművé téve, hogy a betegállomány vagy a gyes nem akadálya az elbocsátásnak.
