A németek ettől padlót fognak, Orbán olyat mondott Merkelről a médiavezérnek
Angela Merkelről Orbán Viktor mindig tisztelettel nyilatkozott, amikor épp nem keveredett vitába vele, és a volt kancellárra össztüzet zúdító német politikusok aligha teszik zsebre, amit a magyar kormányfő Mathias Döpfnernek, az Axel Springer lapkiadó vállalat vezérigazgatójának mondott friss interjújában. Savanyú lehet a szőlő már azért is, mert az interjú másik témája – ezzel indít a kérdező –, hogy washingtoni látogatásán Orbán mentességet ért el az amerikai energiaszankciók alól, amiben Friedrich Merz regnáló német kancellár is reménykedett, de eddig hiába.
Orbán Viktor: az EU-ban maradunk, megreformáljuk, és a legfontosabb érték a szuverenitás
Merz és pártja, a Manfred Weber Európai Néppártjához tartozó CDU számára egy harmadik okból is keserű lehet a többek közt a hatalmas olvasótáború Bild által is közzétett interjú. (Lenti videónkban angol nyelven megtekinthető.)
Orbán hosszan beszélt arról – elolvashatjuk többek közt a Magyar Nemzet szemlézésében –, hogy meg kívánja reformálni a versenyképességét tönkretevő és Magyarországot zsaroló EU-t, de soha nem fogja elhagyni, hiszen a nyugati keresztény kultúra része, és hogy a legfontosabb európai érték a szuverenitás.
Márpedig Weberékkel szemben ebben osztozik a magyar kormánypártokkal a német AfD, amely Merz hatalomra lépése után hónapokon belül lekörözte a CDU-t a közvélemény-kutatásokban, és a friss hírek szerint a közeljövőben népes AfD-delegáció utazik Washingtonba, miközben a kancellár nem kapott meghívást.
A béke emberei: Donald Trump és Angela Merkel
Donald Trump amerikai elnököt a magyar kormányfő a béke emberének nevezte, és elmondta „ha ő lett volna az elnök az ukrajnai háború kirobbanásakor, akkor valószínűleg el sem kezdődött volna, vagy nagyon hamar véget ért volna”.
Gyakorlatilag ugyanezt állította Angela Merkel kancellárról, akivel a migrácó ügyében súlyos vitái voltak, saját pártjában és a német politikában azonban nem ezért bírálják, hanem amiatt, hogy túl barátságos volt az oroszokkal szemben (akiktől egyébként a németek többek közt a háború miatt feladott olcsó energiát szerezték be, a felszínen tartva repedező iparukat).
Merkelről Orbán azt mondta – az Index szemlézte –, hogy „az oroszkérdésben szinte 100 százalékban egyetértettem vele”.
Voltak pillanatok az Európai Tanácsban, amikor ő volt az egyetlen és én, aki ugyanazon a platformon érvelt a békéért és az együttműködésért. Ha ő lett volna a kancellár abban a pillanatban, amikor kitört a háború, nem lett volna háború. Egy telefonhívással meggyőzte volna Putyint, hogy álljon le
– mondta. (Pontosításunk: a közbevetett kérdésre a miniszterelnök azt válaszolta, "egy telefon", az az első.)
Nem vagyunk pacifisták
A több mint egyórás, nagyon mélyreható interjúban a magyar kormányfő egyébként egyértelműen tisztázta, hogy nem pacifista: a haderő fejlesztésére a biztonság megőrzése érdekében szükség van Európában.
Az oroszokról elmondta, hogy pontosan tisztában van történelmi szerepükkel és Magyarország negatív tapasztalataival, ugyanakkor azt is le kell szögezni, hogy Európa jövőjében is mindig megmarad három hatalmi központ: Moszkva, Berlin és Isztambul. Katonai értelemben azonban a NATO és az Európai Unió is sokkal erősebb az oroszoknál.
