A beton sem köthetett meg

Szivárgás. A British Petroleum (BP) olajipari cég kiszivárgott belső levelezéséből kiderül: hanyagság, szűk határidők és mohóság idézték elő a Deepwater Horizon olajfúró platform felrobbanását a Mexikói-öbölben. Az amerikai kongreszszusban zajló meghallgatásokon egyre elképesztőbb részletek látnak napvilágot a világcég működéséről, amely immár a túlélésért küzd.

„Nem katasztrófa volt ez, nem szerencsétlenség, hanem emberi hülyeség” – mondta egy az olajfúrótornyok üzemeltetésében jártas szakember a Die Pressének. Az Egyesült Államok kongresszusának vizsgálóbizottsága valóban meghökkentő tényeket tárt fel. A tizenegy munkás halálával és a Mexikói-öböl szinte teljes elszennyeződésével járó katasztrófa előidézésében szerepet játszott, hogy a BP lemondott az egyébként szokásos technikai megoldásokról, többek között egy úgynevezett sűrítőgyűrűről, valamint kiegészítő csövekről. Ehelyett a cég egyetlen szállítócsőre és egy betonelemre hagyatkozott, ez utóbbi a gáz beáramlását volt hivatott megakadályozni. Ezzel egy munkatárs e-mailje szerint három napot spóroltak meg. A levelezésből az is kiderül, hogy minden nap késlekedés 1,5 millió dollárnyi bevételkiesést jelentett volna a BP-nek. Egy Halliburton nevű, a betonozási munkákat kivitelező cég „súlyos gázproblémákra” figyelmeztetett, de ezt sem hallották meg. A szerencsétlenség előtt négy nappal a BP további változtatásokat ismertetett. A szokásos húsz, úgynevezett „centralizátor” helyett mindössze hattal stabilizálták a teleszkópcsövet, amely az olajkúttól a platformig vezetett.

Az idő szorított, így amikor a BP megkezdte az olajkitermelés tesztüzemét, a betonelemek még nem kötöttek meg. Azt a céget, amelynek ezt ellenőriznie kellett volna, a BP indoklás nélkül hazaküldte a helyszínről – 11 órával a robbanás előtt. Így kerülhetett a betonba gáz, amely azután a főcső mentén felszállt. Az utolsó biztonsági berendezés, amely a gáz megjelenésére figyelmeztethetett volna, nem kapcsolt be. A kongresszus előtt ennek okaként a gyenge akkumulátorokat és a legolcsóbb megoldások használatát nevezték meg. Mire a gázbuborék a felszínre ért, négyszázszorosára nőtt, és ez okozta a robbanást.

A szakemberek szerint egy ilyen megoldás csak a part menti kitermelőhelyeknél fogadható el, de 1500 méteres mélységben, mint a Mexikói-öböl is, egyáltalán nem biztonságos. A Transocean nevű svájci cég, a platform üzemeltetője viszont nem hibázott – vélekedik a Die Pressének nyilatkozó Paul Fink. A szakértő szerint, ha egy kivitelező a legolcsóbb megoldást akarja, akkor az üzemeltető kénytelen azzal dolgozni.

A BP az április 20-i robbanás óta küzd az olajszivárgás megállításával, de eddig csak részeredményeket mutathat fel. A védekezés és a mentés dollármilliárdokat emészt fel, és most kiderült, ez jelentős adóbevételektől fosztja meg a brit és az amerikai kormányt is. A vállalat ugyanis a Financial Times szerint az elkövetkező négy évben világszerte feltehetően tízmilliárd dollárral kevesebb adót fizet. A lap értesülései szerint az olajszivárgás megakadályozására, a vízfelszín megtisztítására és a kártérítésre fordított összeget a vállalat leírhatja az adójából.

A BP részvényeinek ára az utóbbi napokban erősen emelkedett, miután arról terjedtek el hírek, hogy a rivális amerikai Exxon vagy a Chevron megvásárolná a céget, pénteken pedig az mozgatta kedvező irányba az árfolyamot, hogy a vállalatnak végre sikerült elzárnia a tenger mélyén tomboló olajkitörést. A katasztrófa óta a BP-részvények árfolyama 27 dollárig esett a korábbi 60-as szintről, ez nagyjából százmilliárd dolláros csökkenést jelent a cég kapitalizációjában. A BP nyilatkozata szerint a költségek eddig elérik 3,5 milliárd amerikai dollárt, azonban még mindig korai lenne a végleges számokat illetően találgatásokba bocsátkozni. Die Presse, Financial Times

Úgy tűnik, ez a remény egyelőre valóra is vált: pénteki jelentések szerint sikerült megállítani az öböl mélyén zajló olajszivárgást, igaz, az 5,5 méteres, közel 70 tonnás, csövekből és szelepekből álló berendezés egyelőre tesztüzemmódban működik.

A BP két mentesítő fúrást is kezdett oldalirányból azzal a céllal, hogy nehéziszap, majd cement lepumpálásával elzárják a mélyből feltörő kőolaj útját. Az új olajfogó berendezés próbaüzemének idejére leállították a fúrásokat.

Úgy tűnik, ez a remény egyelőre valóra is vált: pénteki jelentések szerint sikerült megállítani az öböl mélyén zajló olajszivárgást, igaz, az 5,5 méteres, közel 70 tonnás, csövekből és szelepekből álló berendezés egyelőre tesztüzemmódban működik.

A BP két mentesítő fúrást is kezdett oldalirányból azzal a céllal, hogy nehéziszap, majd cement lepumpálásával elzárják a mélyből feltörő kőolaj útját. Az új olajfogó berendezés próbaüzemének idejére leállították a fúrásokat. BP – óriás bajban Helyreállítási költségek eddig: 3,1 milliárd dollár (becsült)

Rendelkezésre álló, letétbe helyezett összeg: 20 milliárd dollár

Részvényárfolyam április 20-án (a szivárgás előtt): 656 penny

Részvényárfolyam legalacsonyabb pontja (június 25-én): 296 penny

2009-es nyereség: 10 milliárd font

2010-es osztalék: az első negyedévben 1,8 milliárd font, a második negyedévet törölték, a megtakarítás 5,4 milliárd font

Teljes tartozás: 17 milliárd font, ebből 2011 végéig esedékes 4,9 milliárd

2009-es cash flow: 21 milliárd euró

Hitelminősítések: A2/A (Moody’s/S&P)

Piaci kapitalizáció: 65 milliárd font (345 pennys részvényárfolyamon)

Kuvaiti részesedés: 1,75 százalék

Kína részesedése: 1,1 százalék

Forrás: Bloomberg, 2010. július 6.-->