A The New Zealand Herald című napilap internetes oldalán egy a Wikileaks által kiszivárogtatott dokumentumra hivatkozva az olvasható, hogy új-zélandi csapatok voltak kénytelenek beavatkozni a tehetetlen magyar katonák helyett Afganisztánban.
Egy a Karl Eikenberry amerikai nagykövet által írt táviratra hivatkozva a cikk szerint Baglán tartományban fokozódik az erőszak: drogproblémák és hatalmi harcok vannak. A nagykövet szerint a tartományban állomásozó magyar tartományi újjáépítő csapat nem sokat tesz, hogy leküzdje a nehézségeket. Ezért egy alkalommal a szomszédos tartományban állomásozó új-zélandi csapatoknak át kellett lépniük a tartományi határt.
A magyar erők elsősorban arra összpontosítanak, hogy sértetlenül térjenek haza – írja a nagykövet. A magyar katonáknak nincs fegyverhasználatra engedélyük kizárólag önvédelem esetén. Így a magyar egységek csupán járőröznek azt követően, hogy két tűzszerészt megöltek szolgálatteljesítés közben.
Korábban olyan dokumentum szivárgott ki, melyben az Egyesült Államok külügyminisztériuma arra kéri minden Magyarországon tartózkodó munkatársát, hogy folytassanak adatgyűjtést. A vezető politikai szereplőkről, a jelenlegi és a jövőbeliekről is. A jelentés kitér a Magyar Gárdára, a határon túli magyarságra.
Julian Assange, Wikileaks alapítója és üzemeltetője mindeközben feladta magát a Scotland Yardon. Az alapító svájci bankszámláját már korábban befagyasztották, amerikai szerverekről működő honlapját pedig a szolgáltató megszüntette. A honlapot azóta francia szerverről üzemeltetik.
A Scotland Yard ügyvédje szerint nem vádolja semmivel, csak kihallgatná Assange-t. Erre a lépésre azt követően kerülne sor, hogy a brit rendőrség megkapta a svéd hatóságok által kiadott új nemzetközi elfogató parancsot és a kiadatási kérelmet. Az elfogató parancs szerint nemi erőszakkal és szexuális zaklatás elkövetésével vádolják a hatóságok az alapítót.
Az Egyesült Államok már korábban kiadta a nemzetközi elfogató parancsot Assange ellen, azonban európai országok nem adnak ki gyanúsítottakat olyan országoknak, ahol a halálbüntetést nem törölték el. Pedig a WikiLeaks alapítót a tengeren túlon egy 1917-es törvény alapján kémkedés miatt akár halálra is ítélhetik.
