Az Európai Bizottság gyors magyarázatot követel ennek kapcsán Koppenhágától, hogy a kormány lépéseit értékelni tudja. "Egyértelműnek kell lennie, hogy a Bizottság bármilyen olyan kísérletet, amely az EU-szerződés visszafordítására irányul, nem tud, és nem akar elfogadni" - hangoztatta egy brüsszeli bizottsági szóvivő. Ez érvényes az áruk szabad szállítására éppúgy, mint az emberek utazási szabadságára.
Az FTD szerint a dán vámosok a jövőben a ki- és beutazókat egyaránt ellenőriznék - ezt Claus Hjort Frederiksen dán pénzügyminiszter közölte, aki szerint a koppenhágai kisebbségi kormány erről megegyezett a jobboldali DVP-vel és egy független képviselővel. Az új ellenőrzések célja "a határon átnyúló növekvő bűnözés" felfedése, de Dánia hangsúlyozta, hogy nem lép ki a schengeni övezetből. Az igazságügyi miniszter közlése szerint elsősorban a Kelet-Európából Németországon keresztül Dániába érkező bűnelkövetőkre irányulnak az intézkedések. Ugyanakkor az Európai Parlament belső piaci ügyekre szakosodott képviselője, Alexander Alvaro szerint a dán intézkedések megkérdőjelezik az ország schengeni övezethez való jogát.
Németország kritizálta a döntést, amit a tartományi kormányok visszalépésnek tartanak, ugyanakkor nem számolnak jelentősebb gazdasági következményekkel. Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista frakciójának német vezetője ugyanakkor populista álpolitizálásnak nevezte a dán tervet, hangsúlyozva, hogy a valódi bevándorlási probléma, vagyis az észak-afrikai bevándorlók ügye nem a dán-német határon oldódik majd meg. Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter ugyanakkor a schengeni szabályok lazítását szeretné elérni "rendkívüli bevándorlási nyomás" esetén és úgy látja, hogy az ideiglenes határellenőrzések hosszú távon csak erősítik az európai mozgalmat.
Az Európai Bizottság eddig ellenállt az "Európa Erőd" elképzeléseknek, az belügyminiszterei csütörtökön vitatják meg Schengen kérdését. Franciaország és Olaszország bizonyára támogatja majd az átmeneti határellenőrzéseket, hiszen ezt a két országot érinti leginkább az észak-afrikai bevándorlás. Az olaszországi Lampedusa szigetére több tízezer menekült érkezett Tunéziából és Líbiából, Róma pedig eddig hiába kért uniós intézkedési tervet és támogatást a helyzet megoldására. Az olasz kormány ezután azzal orvosolta a helyzetet, hogy 20 ezer bevándorlónak ideiglenes letelepedési engedélyt adott, ezzel lehetővé téve, hogy szabadon utazhassanak a schengeni övezetben. Így a franciául többségében jól beszélő menekültek szabadon utazhattak tovább Franciaországba, amit dühödt politikai nyilatkozatokkal és határmenti vonatellenőrzésekkel reagált le Párizs.
Franciaország és Németország a határellenőrzések visszaállításában nem ért egyet, abban viszont igen, hogy Bulgária és Románia az év végéig biztosan ne csatlakozhasson a zónához. A két állam elérte, hogy az övezet bővítése előtt Bulgáriának és Romániának bizonyítania kelljen az előrelépést a szervezett bűnözés és korrupció terén.
