A járások újra bevezetése után nyugodtan létrejöhetne a hülye járások minisztériuma, az oktatási törvények sorsa néha felér a zseniális elmebeteg angolok valamelyik nagyfilmjének bonyodalmaival, de az, ami az Alaptörvény Asztala, azaz bocsánat, a hivatalos megfogalmazások szerint az ALAPTÖRVÉNY ASZTALA körül zajlik, az messze túltesz mindenen, amit azok hatan a legelborultabb pillanataikban is ki tudtak találni. Na jó, talán még egy döglött papagáj kéne.
Az ALAPTÖRVÉNY ASZTALA egyébként zseniális ötlet, ami a kormányzati kommunikációt illeti, tökéletesen sikerült háttérbe szorítania olyan apróságokat, mint hogy beadtak egy költségvetési tervezetet számok nélkül, vagy hogy Orbánról kiszivárgott, hogy konkrétan beismerte, hogy hazudni fog a 2006-os kampányban (őszödi beszéd megvan még?). A Monty Python-elmélet valahol talán mégis megbukni látszik, tudniillik ahhoz kell humorérzék, hogy az ember ilyeneket csak úgy kitaláljon, ebben pedig elnézve a kormány környéki hivatalnokok és rendeletalkotók teljesítményét, nem feltétlen lehetünk biztosak. Marad az az ötlet, hogy szerelmesek saját magukba.
Sztojcsev Iván kollégánk blogbejegyzése teljes terjedelemben itt olvasható.
