Ez a műtrágya Magyarországon is mindent megváltoztathatna, a kínaiak már ugrásra készen állnak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgy nemzetközi kutatócsoport arra jutott, hogy a jövőben egyre több helyen válhat gazdaságossá és környezetkímélővé a kisüzemi ammóniatermelés, amely közvetlenül a felhasználás helyéhez közel folyhatna a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen műtrágya előállítása. Az új megközelítés egyszerre csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását, rövidítheti az ellátási láncokat és növelheti az élelmiszer-ellátásbiztonságot is. Német, svájci és amerikai kutatók vizsgálták meg a decentralizált ammóniatermelés lehetőségeit, eredményeiket pedig az Energy & Environmental Science folyóiratban publikálták.
A világ műtrágyatermelése néhány nagy vegyi üzemben összpontosul, és ez nem jó
Az ammónia a világ egyik legfontosabb vegyipari terméke, ugyanis a nitrogénműtrágyák alapanyagaként meghatározó a mezőgazdaságban, a jövőben pedig akár a tengeri hajózás üzemanyagaként is egyre nagyobb szerepet kaphat. Azonban jelenleg a termelés néhány nagy vegyi üzemben összpontosul, ahonnan hosszú szállítási útvonalakon jut el a felhasználókhoz.
A probléma jelentőségét érzékelve a Paul Scherrer Intézet (PSI), az ETH Zürich és a Stanford Egyetem kutatói csaknem 13 ezer különböző forgatókönyvet elemeztek.
A vizsgálatok
- Spanyolországtól és
- Hollandiától kezdve
- Kínán,
- Indián,
- Brazílián,
- Nigérián és
- Dél-Afrikán át
- Ausztráliáig
terjedtek, és arra keresték a választ, hogy hol lehet egyszerre alacsony szén-dioxid-kibocsátás mellett és versenyképes költségekkel elektromos úton ammóniát előállítani.
Megújulókkal összekapcsolva akár rentábilis is lehet a technológia
A hagyományos Haber–Bosch-eljárás során a levegő nitrogénjét földgázból előállított hidrogénnel egyesítik, ám ez az eljárás a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 1–2 százalékáért felelős.
Ugyanakkor jóval környezetkímélőbb megoldás megoldás is, ugyanis elektrolízissel vízből lehet hidrogént előállítani. Amennyiben ezt a villamos energiát nap- vagy szélerőművek biztosítják, az ammóniagyártás kibocsátása jelentősen mérsékelhető.
A kutatók szerint az ammónia az egyik legésszerűbb felhasználási területe a zöld hidrogénnek, s bár számos energiaigény közvetlen villamosítással is kielégíthető, a műtrágyagyártáshoz azonban továbbra is hidrogénre is szükség lesz.
A vizsgálat alapján a legkedvezőbb eredményeket azok az üzemek értékék el, amelyek a helyi napelemek és szélerőművek termelését a villamos hálózat energiájával kombinálják.
A kizárólag saját megújuló energiára épülő rendszerek még alacsonyabb kibocsátást biztosítanak, ugyanakkor jelenleg jóval drágábbak is, hiszen
- az energiatárolók,
- a nagyobb napelemparkok
- és szélerőművek
jelentős többletberuházást igényelnek.
A kutatás arra is rámutatott, hogy az elektrolízissel előállított ammónia önmagában még nem tekinthető automatikusan klímabarátnak. Azokban az országokban, ahol az áramtermelés nagy része széntüzelésű erőművekből származik, az új technológia teljes életciklusra vetített kibocsátása akár kedvezőtlenebb is lehet a hagyományos eljárásnál.
Számtalan előnye lenne a kisüzemi ammóniatermelés hazai alkalmazásának
A decentralizált, zöld hidrogénre épülő kisüzemek Magyarországon is jelentős előnyöket kínálhatnak, mérsékelhetnék az importfüggőséget, növelnék az élelmiszerbiztonságot, ráadásul a mezőgazdaság klímavédelmi céljai is könnyebben teljesíthetővé válnának.
A gazdálkodók közvetlenül regionális üzemekből juthatnának műtrágyához, ami lerövidítené a szállítási útvonalakat és csökkentené az ellátási kockázatokat.
Ez annál is inkább fontos, hiszen a közelmúlt geopolitikai eseményei, köztük a Hormuzi-szoros körüli feszültségek a napnál világosabban mutatták, milyen gyorsan megemelkedhetnek a műtrágyaárak, amikor a globális logisztikai láncok megtörnek.
Mindemellett további előnyt jelenthet, hogy a kisüzemek közvetlenül kapcsolódhatnának a hazai napelem- és szélerőműparkokhoz, így a nyári időszakban jelentkező villamosenergia-többlet felhasználható lenne hidrogén, majd ammónia előállítására, így ezek a létesítmények energiatárolási szerepet is betölthetnének.
Jelenleg az elektrolízissel előállított ammónia még többnyire drágább a hagyományos technológiánál, ám például Kínában és Hollandiában már most megközelíti a piaci árakat.
A kutatók szerint 2050-re az elektrolizálók, az energiatárolók és a megújuló energiatermelés költségeinek csökkenése alapvetően megváltoztathatja a gazdasági számításokat.
A technológia műszakilag készen áll, széles körű elterjedéséhez azonban jelentős beruházásokra, egyértelmű szabályozásra és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ammóniára vonatkozó közös nemzetközi szabványokra is szükség lesz.
