Kis egyházak: mindössze néhány nap maradt a döntésre

Tegnap délután zajlott az egyházügyi törvény részletes vitája az Országgyűlésben, amelyet várhatóan pénteken fogadnak majd el, és január elsején életbe is lép. A valós hitéleti tevékenységet nem folytató egyházak kiszűrésére megalkotott jogszabály ugyanúgy 14 vallási közösséget ismer el egyháznak, mint az első verzió. Változás ugyanakkor, hogy a kieső egyesületek egyházként való elismerését a szervezet vezetője kezdeményezheti ezer ember aláírásával. Egy módosító szerint könnyebbség lenne az is, hogy az aspiránsoknak nem százéves nemzetközi múltat, hanem csak 15 vagy 20 éves hazai működést szabna feltételül.

A kérdés nem csupán társadalmi jellegű, finanszírozási kérdéseket is felvet. Az egyházak ugyanis jogosultak olyan plusztámogatásokra is, amelyek nélkül szinte lehetetlen lenne fenntartani szociális intézményeket. A most egyházból egyesületté váló szervezetek egy része így jószolgálati tevékenységének feladására kényszerülhet.

Az új jogszabály érintené az egyházi működtetésű oktatási intézmények életét is. A vitában a szocialista Lendvai Ildikó az adott egyház világnézeti gyakorlatának ismerete alól a dolgozók számára öt év türelmi idő bevezetését javasolta az egyházi iskolák esetében.

„Jelen pillanatban nem lehet tudni, hogy a benyújtott módosító javaslatoknak mi lesz a sorsa” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Mérő Mátyás. A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének szóvivője hozzátette: „A módosítók közül a legfontosabb a parlament emberi jogi bizottsága által benyújtott javaslat, amely lehetővé tenné, hogy egy átmeneti idő után továbbra is egyházként működjünk. Ha ezt elfogadják, akkor február 29-ig megtarthatjuk az egyházi státusunkat, és az addig terjedő átmeneti időben egy eljárásban elérhetjük, hogy továbbra is egyházként működhessünk.” Mérő megjegyezte: „Az most már valószínűnek látszik, hogy a somogyvámosi földterületünket megtarthatjuk, ám ez is csak akkor válik biztossá, ha a parlament elfogadja az új jogszabályt.”

Várakozó állásponton van a kérdésben Hites Gábor is. A Keresztény Advent Közösség elnöke a Világgazdaság azon kérdésére, hogy kezdeményeznék-e egyházként való bejegyzésüket abban az esetben, ha az Országgyűlés elfogadja az emberi jogi bizottság javaslatát a következőket válaszolta: „Erről a küldöttgyűlésnek kell majd döntenie. Nyilván nehezebb lenne, ha ezek után nem egyházként működnénk tovább, de lehetnek elvi kérdések, amelyek ezt megakadályoznák.”