Egy mutatóban Orbán Viktor alaposan ráver Magyar Péterre, és ennek még jelentősége lehet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságPolitikai sikersztoriként is könnyen fogyasztható a forint és a magyar állampapírok erősödése a Tisza Párt hatalomra kerülése környékén. Magyar Péter kormánya épp most kapott ezen a mezőn egy komolyan veendő figyelmeztetést, amiről külön számoltunk be. Ugyanakkor alkalmat ad rá, hogy szót ejtsünk egy olyan másik mutatóról, amit mi alig ismerünk, pedig a pénzügyi profik ezt használják. Egész más történetet mesél el, mint a forint árfolyama, és ennek még jelentősége lehet a magyarok számára.
Ez a mutató a CDS, angolul credit default swap, magyarul hitelkockázati csereügylet.
A devizát váltó, lakossági államkötvényt vásárló hétköznapi polgár nem fut bele, a nagy pénzekben játszó pénzpiaci kereskedő azonban pontosan tudja miről van szó. Ez az a mutató, amellyel pontosan összehasonlíthatja egy-egy ország kockázatait másokéval. Ha Facebook-posztok alapján tenné, hatalmas veszteségekbe futhat, úgyhogy jobban teszi, ha ezt a mérést alkalmazza.
Egy varázslatos mutató: a pénzügyi profik ebből olvasnak
A propaganda és a valós kilátások elkülönítésében nyújtanak segítséget a hitelminősítések is, de a nagy különbség:
- az adósságbesorolást évente legfeljebb néhányszor vizsgálják felül a nagy minősítők (a hirtelen földindulások kivételével),
- a CDS-eknek azonban napi piaca van: a rövidtávú változásokat is tükrözik.
Mielőtt a Tisza teljesítményére térünk, dióhéjban a következőképpen működik a CDS.
Az állampapírok általában mindenütt más befektetéshez képest biztonságosak, de ha vásárolsz egy ország államkötvényeiből, mégis van valamekkora kockázata, hogy nem fizetik vissza a pénzedet. Ezt a kockázatot számszerűsíti a CDS, összehasonlíthatóan más országokkal.
Teszem azt: ha Magyarország CDS-e 71,4 (szerdán ennyi volt a Bloomberg adatai szerint), ez azt jelenti, hogy ha veszel 10 millió euró értékű magyar állampapírt, évi 71 400 euró díjért köthetsz arra biztosítást, hogy ha a magyar állam nem fizet, megtérítik a károdat.
A nálunk sokkal jobb hitelminősítésű Németország CDS-e ugyanakkor mindössze 8,5, azaz ha német állampapírt veszel,már 8 500 euróval megúszod a biztosítást.
Megnézzük azt is, jobban állunk-e akkor a németekkel szemben, de először hasonlítsuk össze az áprilisban leváltott Orbán Viktor kormányainak a CDS-ekben számszerűsített megítélését Magyar Péter kormányának eddigi megítélésével.
Forint, állampapír: kereskedésre való, a valós kockázatot a CDS mutatja meg
A forint erősödéséből, a magyar államkötvények hozamának zuhanásából azt olvasnánk ki, hogy hatalmas javulás történt a megítélésben az euró Magyarországi bevezetését ígérő kormány alatt. Egy ilyen sztorit el is adnak a politikusok, a nép is vevő a könnyen illusztrálható történetre. A sok pénzt mozgató befektető azonban csak annak hisz, ha kevesebb biztosítást kell fizetnie.
- Az évet Magyarország CDS-e a 115 pont környékén indította, ennél valóban alacsonyabb a 71,4.
- A csökkenés azonban már az év elején elindult, február 20-ra 96,6-ig jutott,
- de ekkor kitört az iráni háború, hozva magával az új energiakrízist,
- és március 23-án a felár 121,7 ponton tetőzött.
- Azóta, folytatva a német CDS követését visszavonul és az utóbbi hetekben valamivel 70 pont felett stabilizálódott (pedig az iráni fegyverszünet összeomlásával a forint és az állampapírok már gyengültek).
Ez már igen, csettinthetünk. Ha még mindig magasan a német szint felett látják is a helyi rizikót, ez azért már alacsonyabb – ennyit tesz, hogy jön egy új kormány, és megígéri az eurót.
Ha így látjuk, nagyot tévedtünk: visszább kell görgetni a grafikonban.
Orbán, Varga, Matolcsy alacsonyabbra vitte a magyar hitelkockázatot
Az eurót nem ígérő Orbán-kormány alatt 2021 végén – tehát az ukrajnai háború kitörése előtt – 49,4 környékén ért el rekord alacsony szintet a hitelbiztosítási kockázatot mérő CDS. Ez jobb megítélést jelent, mint az eurót ígérő Magyar Péter-kormány idején, most. Ez pedig akkor nyerhet jelentőséget, ha a Tisza költségvetési tervei kiábrándulnak bizonyulnak az eurócélhoz képest.
Azóta, a keleti-európai háború kezdete óta egyébként a magyar CDS gyakorlatilag a német CDS trendjét követi, idei csökkenését sem a kormányváltás okozta. A németek felett elvárt magyar CDS-prémium még nőtt is 2021 vége óta, amikor a német mutató szinte ugyanott állt, mint ahova most visszatért.
Egyébként a CDS-ek mozgásából az is kiolvasható, ahogy az ukrajnai háború fejre állította világot, pontosabban Európát, benne a németeket és Magyarországot. A német és a magyar CDS csak az euróövezeti válság idején lőtt ki magasabbra, mint 2022 őszén: az előbbi ekkor 30 pont, az utóbbi 300 pont felett is járt. (Az euróválság idején 120, illetve 640 pont felett volt a tetőzés.)
Magyar Péter kijelentését az államcsődről egyszerűen ignorálták
Az euróválság CDS-hatásához képest már az ukrajnai háború hatása is "mini" volt (ami nem csoda, hiszen az előző adósságválság, az utóbbi "csak" energiaválság volt). Az iráni válság most tavaszi hatása pedig még az ukrajnaihoz képest is mini.
Most épp azt várjuk, nem lesz-e nagyobb.
A magyar hitelkockázatot a pénzügyi profik mindenesetre most magasabbnak látják a pénzüket is rátevő profik,
mint ahová Orbán Viktornak, Varga Mihálynak és Matolcsy Györgynek egyszer már sikerült levinnie, mielőtt Európára rászakadt az ég. Euróterv, forinterősödés ide, vagy oda.
Ez az a mutató, amelynek alakulása azt is megmagyarázza: miért nem vette senki komolyan Magyar Péter kijelentését az államcsődről. Hitelességben ennek a retorikának még ára lehet, a CDS azonban egyelőre rá se fütyül. A költségvetési tervekre azonban biztos, hogy fog.
Az euró bevezetése Magyarországon tényleg megszorítást jelent? Dupla dilemma, amitől a kormány nem menekülhet
Két nyilatkozat, egy eredmény – Magyar Péternek és pénzügyminiszterének főhet a feje. Az euró bevezetése Magyarországon tényleg megszorítást jelent? Nézzük meg közelebbről a dupla dilemmát, amitől az új magyar kormány néhány hónapnál tovább nem menekül, az EKB meg már eleve benne van.
