Nyitást várnak az örököstől
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKülföldi élelmiszersegélyekre szoruló észak-koreai gazdaságot örököl december közepén elhunyt apjától a tegnap „legfelsőbb vezetőnek” nyilvánított Kim Dzsong Un. Az utód a gazdaság szigorú állami kontrolljának, illetve az elzárkózás politikájának lazításába kezdhet.
Folytatja apja elzárkózáson alapuló, központosított gazdaságpolitikáját, vagy a kínai modellhez hasonló nyitási politikát hirdet – elemzők szerint gazdasági szempontból ez a legfőbb kérdés Kim Dzsong Un hatalomátvételével kapcsolatban. A legtöbb szakértő szerint a december közepén elhunyt Kedves Vezető, Kim Dzsongil legfiatalabb, húszas éveinek végén járó fia várhatóan lépéseket tesz a gazdaság állami kontrolljának és az elzárkózás politikájának lazítására, amit a Svájcban eltöltött iskolai évek is elősegíthetnek.
Elemzők szerint elképzelhető, hogy Kim Dzsong Un a Gaesongban megvalósított ipari zónához hasonló projekteket fog beindítani a külföldi beruházások vonzására. A dél-koreai határhoz közeli ipari parkban dél-koreai cégek jelenhettek meg, amelyek gyáraiban északiakat foglalkoztatnak.
Az oszakai Kansai Egyetem közgazdász-professzora szerint azonban Kim Dzsong Un az első évben még nem igen tud a gazdaság ügyeivel foglalkozni, mivel saját politikai szerepének stabilizálása köti le az erejét. A kijelölt örökös hatalomba történő bevezetésének feladatát egyfajta régensként a nagybácsi, Kim Dzsongil sógora, Dzsang Szong Tek kapta meg. A Kedves Vezető kétnapos temetési szertartása tegnap ért véget, záróeseményeként tartották azt a hatalmas katonai díszszemlét, amelyen már mint a kommunista párt és a hadsereg legfelsőbb vezetőjeként méltatták Kim Dzsong Unt, aki siralmas állapotban lévő gazdaságot örököl apjától.
Észak-Korea nem ad ki GDP-adatokat, azonban a dél-koreai jegybank úgy becsüli, hogy tavaly 26,5 milliárd dollárt tett ki az ország gazdasága, ez a dél-koreai GDP mintegy negyvened részét jelenti. Ez abból a szempontból hatalmas különbség, hogy az amúgy ásványkincsekben jóval gazdagabb Észak-Korea gazdasága a hetvenes évek elején még jobb állapotban volt, mint a dél-koreai, ugyanis a második világháborúban a japán megszállás során északon jelentős ipar épült ki a szomszédos Kína elleni támadás hátterének biztosítására. Az azt követő években azonban Dél-Korea jelentős iparosításba és az export felfuttatásába kezdett, míg északon a sztálinista diktatúra zárt gazdaságot hozott létre.
A két ország közötti hatalmas gazdasági különbség miatt vélik úgy londoni felzárkózó piaci elemzők, hogy nem jöhetne szóba Észak- és Dél-Korea német stílusú újraegyesítése. A gazdasági fejlettség tekintetében egymáshoz jóval közelebb álló NSZK és NDK egyesítésének becsült költsége az első tíz évben mintegy 600–1000 milliárd dollár között volt. Ennél az összegnél a koreai egyesítés jóval többe kerülne, ami kizárja az unió lehetőségét – véli Erik Lueth, a Royal Bank of Scotland Korea-szakértője.
Súlyos éhínség pusztít a huszonnégymilliós országban
A világ utolsó sztálinista rezsimje nem képes ellátni önmagát. Észak-Korea a nemzetközi segélyektől függ a 90-es évek közepe óta, amikor is mintegy kétmillió ember halt éhen. Az ENSZ adatai szerint a 24 milliós országból ötmillió ember élelmezése függ a nemzetközi élelmiszersegélyektől, illetve minden harmadik gyermek súlyos alultápláltságban szenved.
