Telefonos EU-válságtanácskozás az IMF-hitelről
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz eurózóna Nemzetközi Valutaalapon (IMF) keresztül történő kisegítése volt a fő témája annak a válságtanácskozásnak, amelyet a valutaunió pénzügyminiszterei lapzártánk után fejeztek be. A telefonos konferenciabeszélgetés keretében zajló tanácskozáson főként arról egyeztettek a felek, miként teremtsék elő azt a 200 milliárd eurót, amelyet a másfél hete tartott EU-csúcson hozott döntés értelmében fizetnének az IMF-nek, hogy növeljék annak kapacitását az eurózóna adósságválságának a kezeléséhez. A csúcstalálkozón tíznapos határidőt szabtak a részletek kidolgozására, ez tegnap járt le.
Az előzetesen kiszivárgott értesülések szerint a 200 milliárd eurós befizetésből 150 milliárdot az eurózóna tagjai adnának össze, a maradék ötvenmilliárdot pedig az azon kívüli EU-tagok, utóbbi részből pedig a legnagyobb szeletet Nagy-Britanniától várnák el. A brit kormányfő, David Cameron az EU-csúcson azonban egyértelművé tette, hogy nem vesz részt a 200 milliárdos alap összeállításában – közölte a miniszterelnök szóvivője. Ezzel szemben viszont Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter tegnap úgy nyilatkozott, hogy London is elkötelezte magát az IMF-nek nyújtandó hitel mellett. A Daily Telegraph értesülése szerint az eurózóna miniszterei arra kérik Londont, hogy 30,9 milliárd euróval szálljon be az IMF-nek adandó keretbe. Amennyiben Nagy-Britannia beadná a derekát és fizetne az IMF-nek, akkor a brit hozzájárulás mértéke megegyezne a francia befizetéssel, és a második legnagyobb lenne a 45 milliárd eurós német részesedés után. Nagy-Britannia a görög, ír és portugál mentőprogramokban már 14,3 milliárd eurós részt vállalt hitelek és garanciák formájában.
Korábban már több ország is jelezte, mekkora részt vállalna a 200 milliárd euróból. Belgium 9,5 milliárdos vállalást tett, Svédország és Dánia 11, illetve 5,4 milliárdot ígért.
Kötvényvásárlás helyett a bankokat segítenék
Az Európai Központi Bank nem támogatja az eladósodott eurózónatagok korlátlan finanszírozását – erősítette meg ismét Mario Draghi, az EKB elnöke a Financial Timesnak adott tegnapi interjújában. A széles körű állampapír-vásárlás helyett az EKB a bankok felé nyitja meg a forrásokat. Ennek keretében, kiterjesztve az eddigi egyéves refinanszírozási időszakot, a héten meghirdeti a 36 hónapra szóló hitelprogramját a pénzintézetek számára. Piaci szereplők, illetve Franciaország reményei szerint a bankok az EKB-tól felvett olcsó hiteleket akár a rászoruló országok kötvényeinek vásárlására fordíthatnák. Ezzel kapcsolatban az EKB elnöke azt mondta a londoni üzleti lapnak: utóbbi csak az egyik lehetőség, amelyre a pénzintézetek felhasználhatják az EKB forrásait. Szerinte elképzelhető, hogy azzal inkábba reálgazdaságot, különösen a kkv-kat finanszírozzák majd.
a reálgazdaságot, különösen a kkv-kat finanszírozzák majd.-->
