Állami forrás bérkompenzációra
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság 2012. január elsejétől megszűnt a munkavállalók adó-jóváírási lehetősége, és 1 százalékponttal emelkedett az egészségbiztosítási járulék. A két intézkedés együttes hatására az idén a havi szinten 216 806 forint alatt keresők tavalyi nettó nominális bére csak úgy őrizhető meg, hogy bruttó béreik emelkednek – fogalmaz a Nemzetgazdasági Minisztérium bérkompenzációs útmutatója. A viszonyítási alap a munkavállaló 2011-es évi nettó keresete.
A béremeléshez az állam kompenzációs segítséget nyújt, amelynek teljes igénybevételéhez minden folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló bérét a szükséges – vagyis a nettó pozíciót megtartó – mértékben kell emelni. Ebben az esetben a vállalkozó a béremelés első 5 százalékát fizeti, a fennmaradó összeg – egy 15 százalékos emelésnél például a maradék tíz százalék – hárul az államra járulékkedvezmény, illetve az azt felváltó szociálisadó-kedvezmény formájában. Ha egy munkavállaló a béremelés kötelező elemeit végrehajtja, vagyis emeli minimálbéres és a garantált bérminimumot keresők fizetését, de további béremelésre csak a folyamatosan foglalkoztatott dolgozóinak kétharmada esetében futja, akkor elesik a kompenzációtól, de szankciók nem érvényesek rá. Ha pedig a dolgozók kétharmadánál nem emeli az elvárt mértékben a béreket, akkor nem vehet részt közbeszerzési pályázatokban, és nem kaphat állami támogatást. A kötelező béremeléseket természetesen így is végre kell hajtani.
Azok a vállalkozások, amelyek a béremelés 5 százaléknyi saját részét sem tudják kigazdálkodni, ennek érdekében költségvetési forrásokra pályázhatnak, amelyre 20 milliárdos keret áll rendelkezésre.
„Az állami segítségnyújtás ellenére is kerülhetnek vállalkozók olyan helyzetbe, hogy a legjobb indulattal sem tudnak bért fejleszteni vagy munkahelyeket megtartani” – nyilatkozta lapunknak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára hozzátette, számukra ilyenkor csak a színlelt szerződés, a feketemunka vagy az elbocsátás marad mint lehetőség.”
A főtitkár szerint probléma, hogy mintegy egymillió ember bérét kellene emelni úgy, hogy teljesítménynövekedés ezt nem fedezi. A rendszer mindemellett jelentős adminisztrációs teherrel jár, amely főleg a kisebb vállalkozásoknál jelent majd problémát. „Ráadásul mindezzel csak a nettó bérek nominális növekedését érjük el, a reálbérek emelkedését ez nem tudja biztosítani” – tette hozzá. Dávid Ferenc ugyanakkor úgy véli, a bérkompenzációval az állam felismerte, hogy a bérek szinten tartása érdekében érdemi segítségre van szükségük a vállalkozásoknak.
Az 5 százalékos vállalkozói részt kifizetni nem képes munkaadóknak szóló költségvetési pályázat részleteiről Dávid Ferenc sem tudott bővebb felvilágosítást adni, de ezzel kapcsolatban kijelentette: „Teljesen egyértelműnek tűnik, hogy végleges, vissza nem térítendő támogatásról van szó, hiszen azok a vállalkozások vannak a legnehezebb helyzetben, amelyek a béremelés saját részét sem tudják kigazdálkodni.”
A csökkenő jövedelműek bérkompenzációjának három szintje
1. Az összes munkavállaló kompenzálása esetén:l teljes bérkompenzáció (5 százalékpont vállalkozói teherrel)
l szankciók nincsenek
2. A dolgozók legalább kétharmadának kompenzálása esetén:
l állami kompenzáció nincs
l szankciók nincsenek
3. A dolgozók kevesebb mint kétharmadának kompenzálása esetén:
l állami kompenzáció nincs
l szankciók lépnek életbe
Braunmüller Lajos A csökkenő jövedelműek bérkompenzációjának három szintje 1. Az összes munkavállaló kompenzálása esetén:
l teljes bérkompenzáció (5 százalékpont vállalkozói teherrel)
l szankciók nincsenek
2. A dolgozók legalább kétharmadának kompenzálása esetén:
l állami kompenzáció nincs
l szankciók nincsenek
3. A dolgozók kevesebb mint kétharmadának kompenzálása esetén:
l állami kompenzáció nincs
l szankciók lépnek életbe-->
