Kovács Árpád váltja Járait
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A Költségvetési Tanácsot gyökeresen új alapokra helyezte az Orbán-kormány 2011 elején, ez több nemzetközi kritikát is kiváltott. A költségvetés megalapozottságát vizsgálni hivatott testületet még az MSZP-kormány hozta létre 2009 elején, az IMF-csomaggal kapcsolatos vállalások között szerepelt ugyanis a tervezés transzparenciáját biztosító intézményrendszer létrehozása. Akkor mintegy egymilliárd forintos éves költségvetési kerettel elemző apparátust is rendelt a kormány a háromtagú tanács alá, amelyet az akkori ellenzék kritizált, mondván, a költségvetési számításokra máshol megvannak a kapacitások.
Ugyanez a szemlélet érvényesült 2010 végén, amikor előbb váratlanul megszüntették a tanács titkárságának büdzséjét, majd a tanács két tagját leváltották, Kopits György, addigi elnök pedig lemondott. Ekkor kapta meg a tisztséget a most lemondó Járai, aki mellett az új törvény értelmében a Magyar Nemzeti Bank és az Állami Számvevőszék mindenkori elnökei, azaz jelenleg Simor András és Domokos László a másik két tag. A testület tagjai között információink szerint nem volt felhőtlen a viszony, kezdettől akadozott a működés.
A büdzsé ellenőrzéséhez szükséges számításokat jelenleg az MNB és az ÁSZ végzi a szakmai körökben gyorsan elismerést szerző korábbi állandó titkárság helyett. Ezt és a személycseréket értékelték többen a függetlenség csökkentésére és az átláthatóság mérséklése felé tett lépésként.
A 2011 eleji törvénymódosítással ugyanakkor vétójogot is juttatott a kormány a háromtagú testületnek, amennyiben fenntarthatatlannak ítélnék a következő évi büdzsét. Igaz, ezzel a jogával a tanács először az idén élhet csak, és kérdés, hogy ezt valóban megtenné-e, ez nagyban múlhat a mindenkori elnök személyén is, mivel soha nem ítélhető meg teljesen egzakt módon, hogy megáll-e a büdzsé. Amikor például a tanács tavaly szeptemberben az első véleményét kiadta a 2012-es büdzséről, annak számos pontja még nem is volt véglegesítve, többek közt nem szerepelt benne a magasabb áfakulcs, és a makropályára nézve is az akkor még nagyjából érvényesnek tekinthető, mára azonban meghaladott számításokat tartalmazta.
Kovács Árpád elnökké választása azonban használhat a tanács hitelességének, mivel a magyar közgazdasági szakma elismert tagjára esett a választás. Az új elnök lapunknak elmondta: hirtelen jött számára a felkérés, nem készült rá korábban. A terveiről egyelőre nem árult el részleteket, de a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság vezetőségi tagjaként kiadott 2011 decemberében egy állásfoglalást több másik taggal együtt. A dokumentumban kritikát fogalmaztak meg többek között a bankokat sújtó, nem normatív intézkedésekről, illetve a válságadókról is. Lapinformációk szerint éppen ezeknek az intézkedéseknek a visszavonása lehet az IMF–EU tárgyaló delegáció egyik előfeltétele ahhoz, hogy Magyarországnak újabb hitelkeretet biztosítson.
Kopits kritizált
A Költségvetési Tanács első elnöke, Kopits György a Wall Street Journal mai számában fogalmazta meg véleményét a kormány gazdaságpolitikájáról. A fékek és ellensúlyok szisztematikus leépítését az Argentínában és Venezuelában látható folyamatokhoz hasonlította, külön kiemelve az új jegybanktörvény függetlenséget csorbító kitételeit. De míg az előző országok a felszínen képesek maradni a természeti erőforrásaik segítségével, addig Kopits szerint a kockázati felárak alapján világossá vált, hogy erre Magyarország nem képes.
Benke Dávid Kopits kritizált A Költségvetési Tanács első elnöke, Kopits György a Wall Street Journal mai számában fogalmazta meg véleményét a kormány gazdaságpolitikájáról. A fékek és ellensúlyok szisztematikus leépítését az Argentínában és Venezuelában látható folyamatokhoz hasonlította, külön kiemelve az új jegybanktörvény függetlenséget csorbító kitételeit. De míg az előző országok a felszínen képesek maradni a természeti erőforrásaik segítségével, addig Kopits szerint a kockázati felárak alapján világossá vált, hogy erre Magyarország nem képes. Kopits kritizált A Költségvetési Tanács első elnöke, Kopits György a Wall Street Journal mai számában fogalmazta meg véleményét a kormány gazdaságpolitikájáról. A fékek és ellensúlyok szisztematikus leépítését az Argentínában és Venezuelában látható folyamatokhoz hasonlította, külön kiemelve az új jegybanktörvény függetlenséget csorbító kitételeit. De míg az előző országok a felszínen képesek maradni a természeti erőforrásaik segítségével, addig Kopits szerint a kockázati felárak alapján világossá vált, hogy erre Magyarország nem képes.-->
