Svájc felett is gyűlnek a viharfelhők
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az Economiesuisse szintén úgy véli, hogy a recesszió szélére sodródhat az alpesi ország. A 30 ezer helyi céget tömörítő érdek-képviseleti szerv is 0,5 százalékos GDP-bővülést vár 2012-ben, csakúgy, mint a svájci jegybank (SNB). Összehasonlításul: 2010-ben még 2,7 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék, és előzetes becslések szerint tavaly is sikerült 1,5-2 százalékos pluszt összehozni. Ezzel együtt a 2012-re prognosztizált 0,5 százalékos növekedés még mindig relatív kielégítő eredménynek számítana ahhoz képest, hogy az eurózóna összesített GDP-je valószínűleg csökken az idén.
Az Economiesuisse szerint a svájci növekedést három tényező fékezi: az erős frank, az európai adósságválság és a világgazdasági konjunktúra gyengülése. Amennyiben a krízis a legnagyobb kereskedelmi partnerre, Németországra, valamint Franciaországra is átterjedne, az „erős”, a 2009-es válságkor tapasztaltnál is nagyobb receszszióhoz vezetne Svájcban. A Seco szintén arra figyelmeztetett, hogy a 0,5 százalékos növekedés csak abban az esetben tartható, ha az euróövezeti válság nem eszkalálódik.
Ami a krízis miatt menekülődevizává előlépett alpesi fizetőeszközt illeti, a Seco amellett érvel, hogy a jegybanknak meg kellene emelnie a frank euróval szembeni 1,20-as árfolyamküszöbét. „1,35–1,40 közötti árfolyamra lenne szükségünk” – nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak december végén Marie-Gabrielle Ineichen-Fleisch, a gazdasági tárca államtitkára. Az emelés mellett tette le voksát a közelmúltban több helyi gazdasági érdek-képviseleti szerv és szakszervezet is, amelyek az 1,25 és 1,40 közötti szinteket jelölték meg célként.
Ineichen-Fleisch indoklása szerint az 1,20-as határ ugyan stabilitást hozott a cégeknek és megkönnyítette az előtervezést, de „nem normalizálta a helyzetet.” Utalt azonban arra, hogy ebben a kérdésben a jegybanké a döntés joga. Amennyiben az SNB nem lép, és továbbra is az 1,20-ast alig meghaladó szinten marad az árfolyam, akkor „a turisztikai iparágnak és az exportgazdaságnak is tovább kell növelnie a verseny- és innovációs képességét” – figyelmeztetett.
A küszöb emelése akkor valószínűsíthető, ha az euróövezeti válság eszkalálódásával állandósul vagy tovább nő a nyomás a frankon, mondta a Világgazdaságnak Saághy Pál. Az Equilor deviza-üzletágának vezető üzletkötője úgy véli, egyelőre valamivel nagyobb az esélye a szinten tartásnak, „én legalábbis nem mernék az emelésre pozíciót nyitni”.
Emlékeztetett arra is, hogy szükség esetén a kormánynak is megvan az eszköztára a fizetőeszköz gyengítésére – például negatív kamatot vezethet be a külföldiek svájcifrank-betéteire vagy korlátozhatja a tőkeforgalmat. Eveline Widmer-Schlumpf pénzügyminiszter már októberben közölte, hogy ezeket a lehetőségeket egy szakértői csoport vizsgálja.
Mint ismert, a svájci jegybank szeptemberben jelentette be, hogy a gazdaság védelmében nem engedi az 1,20-as szint alá csökkenni a frank euróval szembeni árfolyamát, és szükség esetén korlátlan mértékben hajlandó beavatkozni ennek érdekében. Philipp Hildebrand, az SNB elnöke december közepén annyit mondott, továbbra is a szeptemberben kijelölt monetáris politikai irányvonalhoz tartják magukat. Így marad az 1,20-as küszöb, a három hónapos Libor-célsávot pedig továbbra is nulla százalék közelében kell tartani. Hozzátette azonban, bármikor hajlandók újabb lépéseket tenni, amennyiben azt a gazdasági kilátások és a deflációs kockázatok indokolják. A jegybank 2011-re enyhe, 0,2 százalékos inflációval számolt, amely 2012-ben már 0,3 százalékos mínuszba csúszhat.
Hildebrand akkor közvetetten megerősítette, a jegybanknak eddig nem volt szüksége „kiterjedtebb devizavásárlásokra” az 1,20-as küszöb tartásához. Amennyiben tehát szükségessé válik, még bőven van mozgástere a frank „megpuhítására”.
Pusztít az erős frank
A jelenség a turizmus mellett a svájci gép- és acélipart is sújtja: a Swissmem iparági érdekvédelmi szervezet szerint mintegy 10 ezer állás szűnhet meg a szektorban. Figyelmeztető jel az is, hogy az országban tavaly három százalékkal nőtt a fizetésképtelenné vált cégek száma – elemzők szerint ez részben szintén az erős frankra vezethető vissza.
