A futás lett az új menedzsersport
A hobbifutás népszerűsége lassan a U2-éval és a Rolling Stoneséval vetekszik. Az állítás, bármilyen hihetetlenül is hangzik sokak számára, egzakt adattal is alátámasztható: míg egy-egy világsztár együttes arénakoncertjére órák alatt elfogynak a jegyek, az elmúlt egy-két évben ugyanilyen rövid idő alatt telt be több nagy futó-tömegesemény nevezési listája. „Az április 22-i London Marathonra októberben már nem lehetett nevezni, a washingtoni rendezvény hat óra alatt betelt” – sorolja Kocsis Árpád, a hazai versenyeket szervező Budapest Sportiroda (BSI) versenyigazgatója. Azt mondja, ez egyértelműen az utóbbi évek tendenciája, ami hazánkra is érvényes, még akkor is, ha itt még nem volt telt ház futóeseményen.
Egyre népszerűbbnek látja a hobbifutást a Nike Magyarország is: a cég lapunk megkeresésére közölte: ez érződik a forgalmi adatokban és más módokon is: a Nike Futóklub például 2008-ban kezdett működni, mostanra több mint 3000 aktív tagja van országszerte, a Facebookon a Nike Running Hungary oldalnak pedig már több mint 27 ezer követője van.
Bár a futás az egyik legolcsóbban megúszható sport, és valóban jelen van a hobbijára keveset áldozó réteg, a mérések szerint nem ez a jellemző: az új divathobbi inkább az iskolázottabb, magasabb jövedelmű réteget ejti rabul. „A tavalyi SPAR Budapest Maratonon a résztvevők 63 százaléka volt diplomás, további 28 százaléknak érettségije volt. Egy másik bontás szerint a válaszadók 80 százaléka szellemi vagy vezető beosztásban dolgozott” – sorolja Kocsis Árpád. A London Marathonra csak úgy lehet nevezni, ha az ember elárulja, mi a foglalkozása – hoz külföldi példát. Az ottani számok úgy alakultak, hogy a 45 ezer futóból négyezer volt bróker, 2500 informatikus, de kevesebb mint száz buszsofőr, harminc fodrász. A Nike is megerősítette mindezt, mint a Világgazdaságnak írták: „A futótársadalomra összességében jellemző, hogy felülreprezentáltak a diplomások.”
És aki tud, szívesen áldoz is a sportra: nem csak a Nike-nak nőtt a forgalma – igaz, arról nem kaptunk adatot, mennyivel –, a futóboltot üzemeltető Kocsis Árpád is azt mondta, kétszer annyi a cipőkből a forgalmuk, mint öt éve. És ez még csak a belépőt jelenti az új „menedzserhobbihoz”, a futóöltözetre és egyéb kiegészítőkre egész ágazat épült ki. „Ha van rá pénz, akkor jöhet a GPS-es, pulzusmérő óra, amelyen a számítógéppel összekötve méterről méterre kielemezhetjük, hol lassultunk, hol ugrott meg a pulzus. Ruhával együtt télen 300, nyáron 200 ezer forintot is viselhet magán egy hobbifutó” – mondta lapunknak a szakértő.
Sok tízmilló forintot mozgat meg az ágazat szervezési oldala is. Az illetékesek nem szívesen beszélnek számokról, az egyetlen adatot a Budapest Maratonról árulta el a Világgazdaságnak Kocsis Árpád. E szerint a futóverseny 100-120 milliós büdzséből gazdálkodik. Ennek kicsi, együttvéve is bőven 10 százalék alatti részét adja az állami támogatás, illetve a merchandising (pólók, egyéb megvásárolható termékek). A maradék részt körülbelül fele-fele arányban adják össze a nevezési díjbevételek és a szponzori pénzek. Ez utóbbival kapcsolatosan azonban a válságadók óta igen nehéz idők járnak a futóesemény-szervezőkre.
„A főszponzorok bankok, kereskedelmi cégek, energetikai cégek voltak. Ezek most mind nehéz helyzetben vannak. Kis túlzással azt mondhatom, mostanában őrültnek kell lenni, hogy egy banknak, biztosítónak szponzori ajánlatot küldjek” – mondja, hozzátéve: óriási szerencse, hogy a nagy események mögül nem hátráltak ki a cégek, így maradt a SPAR Maraton, a hungarikumként működő hortobágyi E.On Délibáb Futás, a Telekom Vivicitta, a K&H Olimpiai Futónapok. Ám míg régen volt rá példa, hogy egy eseményen egy pék vállalta, hogy kiflit oszt a befutóknak, ez a jelenség teljesen eltűnt.
Sok milliárd forintos tétel a futóturizmus
A nagyobb futóeseményekre több ezer külföldi nevez. Tavaly a BSI adatai szerint a budapesti maratonra és félmaratonra 60 országból négyezren érkeztek, velük öt-hatezer kísérő is jött. Ők összességében a számítások szerint 1,3 milliárdos forgalmat generáltak Magyarországon a vendégéjszakákkal és egyéb költésekkel. A szervezők szerint nagy kérdés, hogy a Malév csődjével visszaesik-e ez a szám, nagy elszívóerőt jelenthet, hogy sok európai városból jóval drágább lett ideutazni, mint más, ilyen szempontból vetélytárs külföldi városba. Egyelőre azonban márciusig „hozták” a tavalyi nevezési számot az őszi versenyekre.Jelentős belföldi turistaforgalmat generálnak a vidéki események is: egy novemberi balatoni rendezvény szezonon kívül hoz több ezer vendégéjszakát Siófoknak, a Kékestetőre kétezer ember utazik a csúcsfutásra júniusban. A Tisza-tó, a Hortobágy is kétezernél több futót fogad évente.
Rovó Attila Sok milliárd forintos tétel a futóturizmus A nagyobb futóeseményekre több ezer külföldi nevez. Tavaly a BSI adatai szerint a budapesti maratonra és félmaratonra 60 országból négyezren érkeztek, velük öt-hatezer kísérő is jött. Ők összességében a számítások szerint 1,3 milliárdos forgalmat generáltak Magyarországon a vendégéjszakákkal és egyéb költésekkel. A szervezők szerint nagy kérdés, hogy a Malév csődjével visszaesik-e ez a szám, nagy elszívóerőt jelenthet, hogy sok európai városból jóval drágább lett ideutazni, mint más, ilyen szempontból vetélytárs külföldi városba. Egyelőre azonban márciusig „hozták” a tavalyi nevezési számot az őszi versenyekre.
Jelentős belföldi turistaforgalmat generálnak a vidéki események is: egy novemberi balatoni rendezvény szezonon kívül hoz több ezer vendégéjszakát Siófoknak, a Kékestetőre kétezer ember utazik a csúcsfutásra júniusban. A Tisza-tó, a Hortobágy is kétezernél több futót fogad évente.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.