A jó csempe alap, de nem minden

A hazai időjárási viszonyok nem kímélik a kültéri burkolatokat sem, eső, hó veri a csempét, a hőingadozás is jelentős, például kora tavasszal, amikor a terasz burkolata nappal felmelegszik, éjjel pedig fagypont alá hűl le. Ezt a kemény igénybevételt csak a gondosan tervezett és jó minőségű anyagokkal kivitelezett burkolatok bírják károsodás nélkül. De hiába használjuk a legjobb lapokat, a legjobb minőségű ragasztót és fugázót, azt is meg kell akadályozni, hogy kültéri burkolatunk rétegei közé a talajból pára kerüljön.

A megfelelő rétegrend nem olcsó mulatság, és komoly szakértelmet igényel, ráadásul a rétegrenden kívül figyelemmel kell lennünk egy másik lényeges paraméterre, a csúszásmentesítésre is, hiszen egy kültéri felület használhatóságát alapvetően meghatározza, hogy azon akkor is biztonsággal közlekedhessünk, ha az vizes vagy havas. A burkolatok csúszásmentességét többféle módszerrel mérik, az adott értékeket különféle szám- és betűkombinációk jelzik.

A cipőben használt felületek csúszásmentességének osztályozására a legelfogadottabb a német DIN szabvány szerinti vizsgálat, amikor a vizsgálandó burkolattal fedett felület dőlésszögét változtatják, és azt mérik, hogy a felületen járó személy milyen dőlésszög mellett csúszik meg. Ennek alapján a burkolatot egy R betűvel indított számmal jelölik: olyan kültéri burkolatnak, amelyet télen vizes, havas felülettel is használunk (bejárathoz vezető lépcsők, járdák, garázslejárók) R11, R12 besorolású lapot kell alkalmazni.

Ennél jóval komolyabbak a követelmények a vizes felületekkel szemben, ha mezítláb használjuk azokat: például a szaunák, a medencék, a kerti tusolók esetében. Ilyen burkolatoknál – a dőlésszög változtatása mellett – teljesen életszerűen, tehát mezítláb, vizes felületen végzik a megcsúszási próbát, és ennek nyomán A, B és C betűvel jelölt besorolást kapnak a lapok.

A medencék peremén, illetve attól 120 centiméteren belül, továbbá a vízbe vezető lépcsőkön csak C, a medencék, jacuzzik 5 méteres környezetében pedig B besorolású lapokat célszerű alkalmazni.

A lapok csomagolásán feltüntetett sokféle jelölés, szám közül az egyik a PEI-érték, ami a burkolólap kopásállóságát jelzi. A meghatározását úgy végzik, hogy a vizsgálandó lap felületén acélgolyókkal teli hengert forgatnak, figyelve, milyen terhelés esetén tapasztalható szemmel látható kopásnyom és az milyen mértékű. Ezzel a terheléssel tulajdonképpen különféle alkalmazhatósági eseteket, felületeket modellálnak, s a PEI-érték is ennek megfelelően változik: a PEI II például gyenge kopásállóságot takar, padlóra nem ajánlott. A PEI III a közepes kopásállóság értéke, nappaliba, fürdőszobába használható ilyen, de előszobába és konyhába nem célszerű, oda inkább a PEI IV-es való, kültérre pedig PEI V-tel jelölt matériák.

Témánk szempontjából fontos a fagyállóság. Fagyállónak tekinthető az a lap, amelynek vízfelvétele (ha eső, hó, páradiffúzió éri) kevesebb, mint a lap tömegének 0,5 százaléka. Amennyiben mázas kerámialapot fektetünk le, figyelemmel kell lennünk a karcállóságra is, amit a lapok úgynevezett MOHS értéke jelez. Az átlagos használatú lapokat MOHS 3-4-5-ös, a keményebb mázzal bevontakat MOHS 8-9-es értékkel jelölik.

Természetesen számos egyéb jelzés található még a greslapok vagy mázas csempék csomagolásán gyártótól függően is, az interneten ezekről bővebben tájékozódhatunk. Tájékozódni pedig mindenképp érdemes, hiszen sok bosszúságot és pénzt spórolhatunk meg általa.

A tények azonban mást mutatnak: a víz a fugákon vagy egy későbbi burkolólaptörésnél keletkezett repedésen át, illetve a talajból felszivárgó nedvesség vagy lecsapódó talajpára esetén mindig a burkolat alatti betonrétegbe kerül. Ott a tél során megfagy, ezáltal a burkolat feltöredezik, elválik az aljzattól – drága mulatság. Hogy mindezt elkerüljük, vízszigetelést kell beépítenünk a beton és a ragasztóréteg közé.

A biztonságos terasz, erkély vízszigetelésének elkészítéséhez az egyik legmegbízhatóbb megoldást a Mapei termékei nyújtják, a cég ajánlatai között szerepel például a MAPELASTIC, amely cementkötésű, repedésáthidaló, víznyomásálló, kenhető anyag. Előnye a bitumenes szigeteléssel szemben, hogy közvetlenül lehet rá burkolatot fektetni, és mivel csak 2 milliméter vastagságban kell felhordani, ezért a terasz rétegvastagsága sem nő jelentősen.

Bővebben: www.mapei.hu

A tények azonban mást mutatnak: a víz a fugákon vagy egy későbbi burkolólaptörésnél keletkezett repedésen át, illetve a talajból felszivárgó nedvesség vagy lecsapódó talajpára esetén mindig a burkolat alatti betonrétegbe kerül. Ott a tél során megfagy, ezáltal a burkolat feltöredezik, elválik az aljzattól – drága mulatság. Hogy mindezt elkerüljük, vízszigetelést kell beépítenünk a beton és a ragasztóréteg közé.

A biztonságos terasz, erkély vízszigetelésének elkészítéséhez az egyik legmegbízhatóbb megoldást a Mapei termékei nyújtják, a cég ajánlatai között szerepel például a MAPELASTIC, amely cementkötésű, repedésáthidaló, víznyomásálló, kenhető anyag. Előnye a bitumenes szigeteléssel szemben, hogy közvetlenül lehet rá burkolatot fektetni, és mivel csak 2 milliméter vastagságban kell felhordani, ezért a terasz rétegvastagsága sem nő jelentősen.

Bővebben: www.mapei.hu-->