Ez is eljött, most már biztos: lecseréli az eddigi eurót az EU, a magyarok is szavazhatnak róla – így fognak kinézni az új bankjegyek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz EKB több mint 1200 pályaművet értékelt, amelyek közül végül tíz terv került a döntőbe – számol be arról az Euronews. Öt-öt grafikai változat készült mindkét témában, az európaiak pedig az EKB honlapján szavazhatnak arról, melyik irányt tartják a legmegfelelőbbnek az új euróbankjegyekhez. Az EKB közlése szerint minden európai leadhatja szavazatát, a lehetőség erre szeptember 21-ig nyitott. Christine Lagarde, az EKB elnöke a tervek bemutatásakor arra biztatta az uniós polgárokat, hogy vegyenek részt a konzultációban, és segítsenek meghatározni a közös európai fizetőeszköz jövőbeli arculatát.
Fotó: NurPhoto via AFP
Híres európai személyiségek kerülhetnek az új euróbankjegyekre
Az egyik lehetséges új euróbankjegy-sorozat az európai kultúrát állítja középpontba. Ebben az esetben a különböző címleteken a kontinens történelmének meghatározó alakjai jelennének meg:
- 5 euró: Maria Callas operaénekes
- 10 euró: Ludwig van Beethoven zeneszerző
- 20 euró: Marie Curie Nobel-díjas tudós
- 50 euró: Miguel de Cervantes író
- 100 euró: Leonardo da Vinci polihisztor
- 200 euró: Bertha von Suttner Nobel-békedíjas író és békeaktivista
A másik döntős koncepció Európa természeti örökségét helyezi előtérbe. Az egyes bankjegyeken különböző európai madárfajok jelennének meg folyóparti tájakkal, míg a hátoldalakon az Európai Unió legfontosabb intézményei kapnának helyet.
A sorozatban többek között jégmadár, fehér gólya, gyurgyalag, gulipán és sárgalábú szula szerepelne, hangsúlyozva a kontinens biológiai sokféleségét és a természetvédelem jelentőségét.
2026 végén érkezhetnek az új euróbankók
A lakossági szavazás – melyen az EKB szerint nem csak az eurózóna tagállamaiban élők vehetnek részt, hanem minden európai – csak az egyik állomása a bankjegyek megújításának. A konzultáció lezárását követően az EKB kiválasztja a végleges dizájnt, majd megkezdődnek a technikai előkészületek és a gyártási folyamatok.
Az új bankjegyek kibocsátása várhatóan 2026 végétől indulhat,
Céljuk pedig az, hogy korszerűbb megjelenést adjanak az eurónak, miközben a közös európai kulturális örökséget és természeti értékeket is hangsúlyozzák.
Az új euróbankjegy-koncepciókról az EKB az X közösségi platformon jelenített meg videós összeállítást:
Magyarország eurócsatlakozásáról kérdezték Christine Lagarde-ot, az EKB elnöke az uniós intézményekhez irányított
Nem csak az új euróbankjegyek kapcsán, hanem az aktuális kamatdöntés miatt is az EKB-ra irányult a figyelem a héten. Mint a Világgazdaság oldalán megírtuk, a kamatdöntés után Magyarországnak is üzent Christine Lagarde, az EKB elnöke.
A kamatdöntését követő sajtótájékoztatón váratlanul Magyarország eurócsatlakozásának kérdése is napirendre került. Christine Lagarde, az EKB elnöke azonban egyértelművé tette, hogy az euróövezet bővítéséről nem a frankfurti jegybank dönt.
A témát nem is magyar újságíró vetette fel, hanem egy bolgár tudósító, aki előbb Bulgária idei eurócsatlakozásával kapcsolatban felmerült kritikákról kérdezte az EKB elnökét. A kifogások között szerepel a magas infláció, a költségvetési hiány alakulása, valamint az euró bevezetésének társadalmi megítélése is.
Lagarde elismerte, hogy Bulgáriában továbbra is magas az infláció, ugyanakkor szerinte ez részben azzal magyarázható, hogy korábban elhalasztott áremelések egyszerre jelentek meg a gazdaságban. Hozzátette, hogy az euróövezeten belül nem szokatlanok az inflációs különbségek a tagállamok között.
A bolgár kérdés után a tudósító Magyarország esetleges eurócsatlakozásáról is érdeklődött. Az EKB elnöke hangsúlyozta, hogy a közös valuta bevezetéséről szóló döntés nem az Európai Központi Bank hatásköre.
„A bővítés kérdéséről nem igazán nekünk kell döntenünk” – fogalmazott Lagarde. Hozzátette: az EKB feladata elsősorban szakmai vélemény kialakítása, különösen az inflációs feltételek teljesülésének értékelése, míg a végső döntés az Európai Tanács és az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik.
A nyilatkozat alapján az EKB szerepe az eurócsatlakozási folyamatban tanácsadói és szakmai értékelő jellegű, a politikai döntést azonban az Európai Unió más intézményei hozzák meg.
