Állás helyett elbocsátások

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) is kénytelen volt több munkatársának felmondani, miután június 30-ával megszűnt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására akkreditált munkahelyeknek járó bértámogatás. Ezzel – mint a MEOSZ elnökétől, Hegedűs Lajostól megtudtuk – az érintett cégek a bérek maximum 75 százalékát központi költségvetési forrásból finanszírozhatták, sőt a támogatás a közhasznú civilszervezetek esetében akár a teljes bért fedezhette.

A bértámogatást már az utóbbi másfél esztendőben is csak egy-egy fél évre ítélték meg, július 1-jétől azonban végleg lejártak az erről szóló szerződések. Ennek a hónapnak a végéig él csak egy hasonló támogatás is; a két állami hozzájárulás egyenként mintegy 19–20 ezer ember elhelyezkedését segítette. Mindez, mondta Hegedűs Lajos, annak tükrében különösen aggasztó, hogy az év elején drasztikusan átalakult a rokkantellátás korábbi rendszere, megszűnt a rokkantnyugdíj, és ezzel 70 ezerről 50 ezer forint alá csökkent az egy főre jutó ellátás átlagos összege.

A kormány komplex felülvizsgálatra kötelezte az 57 évnél fiatalabb fogyatékosokat, akik közül mindössze háromezren nem jelentkeztek. Ők május óta nem kapnak semmilyen rokkantellátást – ezt a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) főigazgatója mondta el nemrég a parlament szakbizottságában. Pósfai Gábor arról is beszélt, hogy az első öt hónapban komplex minősítési felülvizsgálaton átesett 21 ezer ember többsége jogosan kapja a rokkantellátást.

Megalapozottnak tartotta viszont a rokkantsági rendszer átalakításáról rendelkező szabályokkal kapcsolatos aggályokat az alapvető jogok biztosa. Szabó Máté ezért az Alkotmánybíróságtól kért jogorvoslatot a megváltozott munkaképességűek számára. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a szabályok indokolatlanul hirtelen változtak, és az nem felelt meg a szerzett jogok fenntartásába vetett bizalom követelményének. A korábban megállapított rokkantnyugdíjak helyébe lépő támogatások alacsony összegével kapcsolatban Szabó Máté hangsúlyozta: a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás funkcióját tekintve nem a megélhetést biztosító állami „segély”, hanem a társadalmi esélyegyenlőség megteremtésének egyik alapvető eszköze is. Ezen ellátások ugyanis éppen azt a tényleges különbséget hivatottak csökkenteni, amely miatt a megváltozott munkaképességű személyek jelentős hátrányban vannak a munkavégzés során.

Szabó Máté ombudsman az alkotmánybírósági indítvány benyújtása mellett a kifejezetten jogalkalmazási jellegű, a hatósági eljárást, illetve döntéseket kifogásoló tucatnyi panasz alapján átfogó vizsgálatot is indított.

Mint Bassola Eszter szóvivőtől megtudtuk: Szabó Mátéhoz ebben az évben összesen 370 alkotmánybírósági eljárásra irányuló indítvány érkezett, de ebből mintegy 200 hasonló vagy azonos tartalmú volt.

Január 1-jétől július 31-ig az ombudsman 11 indítványt adott be az Ab-nak. Ezek között volt az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, a hallgatói szerződéseket, a guberálás megtiltását, az inzulinellátás szigorítását, az adóügyi jogszabályokat, a köznevelési törvényt és a rokkantsági ellátórendszer megváltoztatását kifogásoló is. Egy ügyben a hallgatói szerződésekkel kapcsolatban született már döntés.

Mint Bassola Eszter szóvivőtől megtudtuk: Szabó Mátéhoz ebben az évben összesen 370 alkotmánybírósági eljárásra irányuló indítvány érkezett, de ebből mintegy 200 hasonló vagy azonos tartalmú volt.

Január 1-jétől július 31-ig az ombudsman 11 indítványt adott be az Ab-nak. Ezek között volt az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, a hallgatói szerződéseket, a guberálás megtiltását, az inzulinellátás szigorítását, az adóügyi jogszabályokat, a köznevelési törvényt és a rokkantsági ellátórendszer megváltoztatását kifogásoló is. Egy ügyben a hallgatói szerződésekkel kapcsolatban született már döntés.-->