Toronyundor New Yorkban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságDe miért van New Yorknak tériszonya? 2001. szeptember 11-e miatt – véli Andres Lepik toronyházszakértő: „A 9/11 maximálisan sokkolta New Yorkot.” Lepik, aki 2011 tavaszáig a MoMA építészeti kurátoraként dolgozott, „tomboló dermedtségnek” nevezte a beépítés körüli huzavonát. Időközben a Ground Zerón elkezdtek felhúzni egy toronyházat, melyet ugyan nem „Szabadság-toronynak” fognak hívni, ahogy eleinte tervezték, viszont 1776 láb (541 méter) magas lesz.
1776 pedig az az év, amikor az Egyesült Államok kinyilvánította függetlenségét. A végén azonban szerinte már csak a terület maximális kihasználtsága számított. A toronyépítkezések hátterében mindig is a maximális megtérülés reménye állt – magyarázza Carol Willis építészettörténész, a manhattani Felhőkarcoló-múzeum alapítója.
A toronyházak építészettörténetéről írott alapművében arra utal, hogy a felhőkarcolók mindig abban a reményben épülnek, hogy kedvező áron sok beépített területet hozzanak létre, és azt aztán drágán adják el. A magasba törő épületek nem az eget próbálják elérni, hanem a nyereségzónát. Ők a kővé vált kapitalizmus.
A felhőkarcolók korszaka 1854-ben kezdődött egy drámai PR-akcióval. A felvonókat abban az időben már feltalálták, de csak áruszállításra használták – a legtöbb ember félt beszállni a himbálózó fülkékbe. Ekkor Elisha Otis feltaláló a New York-i világkiállításon egy szerkezetben felhúzatta magát a magasba, majd megparancsolta egy munkásnak, hogy fejszével csapja ketté a kötelet. A kabin csak néhány centimétert zuhant: Otis automatikus féket épített bele, amely megakadályozta, hogy lezuhanjon. „Biztonságos, uraim!” – kiáltotta oda utána állítólag a közönségnek.
