BUX 42,990.47
-0.25%
BUMIX 3,852.18
+1.11%
CETOP20 1,798.64
-1.19%
OTP 9,148
-0.74%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.00%
+0.87%
-1.33%
ZWACK 17,300
-0.29%
0.00%
ANY 1,535
-0.32%
RABA 1,170
0.00%
0.00%
-0.61%
0.00%
-0.48%
OPUS 156.6
+3.16%
-8.50%
0.00%
0.00%
-1.36%
OTT1 149.2
0.00%
-0.45%
MOL 2,834
+0.85%
+0.79%
ALTEO 3,000
0.00%
0.00%
+0.11%
0.00%
0.00%
+4.85%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
-13.51%
0.00%
SunDell 46,000
+0.88%
0.00%
+3.31%
+2.60%
-11.11%
+0.75%
+0.90%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,280
0.00%
+0.47%
NAP 1,202
-2.28%
0.00%
-4.59%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Toronyundor New Yorkban

A 20. század nagy részében New York városa volt a világcsúcstartó a toronyházak tekintetében. A legmagasabb, a legszebb és a legtöbb toronyház is Manhattanben állt. Időközben azonban alig akad építész, aki komolyan karcolgatni merné a felhőket New York felett: amikor a francia Jean Nouvel nemrég látványos lakótornyot tervezett, amely 381 méterével közvetlenül a Museum of Modern Art (MoMA) mellett nőtt volna ki a földből, azt a város építésügyi hatósága 60 méterrel megkurtította. Úgy vélték, a toronynak nem szabad versenyre kelnie a légtérért az Empire State Buildinggel.

De miért van New Yorknak tériszonya? 2001. szeptember 11-e miatt – véli Andres Lepik toronyházszakértő: „A 9/11 maximálisan sokkolta New Yorkot.” Lepik, aki 2011 tavaszáig a MoMA építészeti kurátoraként dolgozott, „tomboló dermedtségnek” nevezte a beépítés körüli huzavonát. Időközben a Ground Zerón elkezdtek felhúzni egy toronyházat, melyet ugyan nem „Szabadság-toronynak” fognak hívni, ahogy eleinte tervezték, viszont 1776 láb (541 méter) magas lesz.

1776 pedig az az év, amikor az Egyesült Államok kinyilvánította függetlenségét. A végén azonban szerinte már csak a terület maximális kihasználtsága számított. A toronyépítkezések hátterében mindig is a maximális megtérülés reménye állt – magyarázza Carol Willis építészettörténész, a manhattani Felhőkarcoló-múzeum alapítója.

A toronyházak építészettörténetéről írott alapművében arra utal, hogy a felhőkarcolók mindig abban a reményben épülnek, hogy kedvező áron sok beépített területet hozzanak létre, és azt aztán drágán adják el. A magasba törő épületek nem az eget próbálják elérni, hanem a nyereségzónát. Ők a kővé vált kapitalizmus.

A felhőkarcolók korszaka 1854-ben kezdődött egy drámai PR-akcióval. A felvonókat abban az időben már feltalálták, de csak áruszállításra használták – a legtöbb ember félt beszállni a himbálózó fülkékbe. Ekkor Elisha Otis feltaláló a New York-i világkiállításon egy szerkezetben fel­húzatta magát a magasba, majd megparancsolta egy munkásnak, hogy fejszével csapja ketté a kötelet. A kabin csak néhány centimétert zuhant: Otis automatikus féket épített bele, amely megakadályozta, hogy lezuhanjon. „Biztonságos, uraim!” – kiáltotta oda utána állítólag a közönségnek.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek