Uniós jogot sértett a magyar bírák – illetve az ügyészek és közjegyzők nyugdíjazása – mondta ki tegnapi ítéletében az Európai Bíróság. A testület szerint ugyanis életkoron alapuló, nem igazolható megkülönböztetést jelentett, és így a diszkrimináció uniós tilalmába ütközött az az idéntől életbe lépett, ám az Alkotmánybíróság által – a bírói függetlenséget sértő formai és tartalmi szempontok miatt – július közepén megsemmisített szabályozás, amely a bírák nyugdíjkorhatárát 70-ről 62 évre szállította le. A luxembourgi testület ítéletével kapcsolatban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közleménye szűkszavúan csupán annyit közölt, hogy az az Alkotmánybíróság által már megsemmisített szabályozásra vonatkozik, így a kormány „egyebekben nem kívánja kommentálni a döntést”.
Ennél jóval bőbeszédűbb volt a bírák ügyét az Európai Bíróság elé utaló Európai Bizottság. A testület igazságügyekért felelős tagja ugyanis közölte: a bíróság ítélete kristálytiszta, és megerősíti a bizottság álláspontját, miszerint a bírák korai nyugdíjazása megsértette az uniós jogot. Viviane Reding kiemelte: Magyarországnak most minél hamarabb meg kell tennie a szükséges lépéseket, hogy megfeleljen az ítéletben foglaltaknak. A brüsszeli testület közleménye egyben kiemelte: a bizottság figyelemmel követi majd az ítélet alkalmazását.
Ezzel a testület arra utalt, hogy ugyan az Alkotmánybíróság a nyáron megsemmisítette a most EU-jogot sértőnek ítélt szabályozást, ű, nem helyezte vissza az addig tömegével nyugdíjazott bírákat. A brüsszeli álláspont szerint az alkotmánybírósági döntés valójában nem orvosolta a felmentett bírák sérelmét, miután nekik perelniük kell visszavételükért vagy kártérítésükért, miközben eredeti beosztásukba nyilván nem kerülhetnek vissza, hiszen azokat betöltötték.
A korai nyugdíjazásról szóló szabályozás az idei évre vonatkozóan a 2996 bíró közül 236 főt érintett. Március 29-én 194 bírói felmentő határozatot írt alá az akkori államfő, Schmitt Pál, utóda Áder János pedig július 6-án mintegy negyven ilyen dokumentumot látott el kézjegyével.
Az érintett bírák közül 164-en fordultak munkaügyi bíróságokhoz. Több esetben az Alkotmánybíróság döntésére hivatkozva kimondták, hogy jogellenes volt a köztársasági elnök által kiadott, a bírák életkora miatti felmentő határozatok. Pár napja pedig megszületett az első másodfokú ítélet is egy ilyen ügyben.
A Zalaegerszegi Törvényszék ugyanis az Országos Bírósági Hivatal (OBH) fellebbezése ellenére helybenhagyta a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság ítéleteit, amelyben két bírót helyezett vissza tisztségébe. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a bírák a gyakorlatban el is foglalhatják eredeti pozíciójukat. Ehhez az is kell, hogy az OBH nyolc napon belül terjessze elő a köztársasági elnöknek a két bíró kinevezését az eredeti pozíciójukba.
Az Európai Bizottság így a következő hetekben árgus szemmel figyeli majd, hogy a felmentett bírák ténylegesen visszakerülnek-e eredeti pozíciójukba.
Ha úgy ítéli meg, hogy ez nem valósul meg, vagyis Magyarország nem teljesíti a mostani ítéletből Brüsszel szerint eredő kötelezettségeit, akkor az ügyet ismét az Európai Bíróság elé utalhatja, és ezúttal már pénzbüntetés kiszabását is kérheti. Ha a taláros testület helyt ad a brüsszeli kérésének, akkor akár több millió eurós egyszeri, vagy több százezer eurós napi bírságot vethet ki Magyarországra az uniós jog megsértését kimondó ítélet végre nem hajtása miatt.
Visszavont kormányjavaslat
A kormány október közepén átdolgozásra visszavonta a bírák felső korhatárával kapcsolatos alkotmánymódosítást és a kapcsolódó törvényeket. Miután az Alkotmánybíróság júliusban megsemmisítette a korai nyugdíjazásról szóló szabályozást, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szeptember elején olyan javaslatot terjesztett a parlament elé, amely a bírák nyugdíjkorhatárát 62-ről 65 évre emelné. Az Origo korábbi értesülése szerint a visszavonás oka az volt, hogy a kormány meg kívánta várni az Európai Bíróság ítéletét, amivel elkerülte azt, hogy a testület esetleg a megsemmisített helyére lépő új szabályozásra is kiterjessze vizsgálatát.
Az érintett bírák közül 164-en fordultak munkaügyi bíróságokhoz. Világgazdaság - Tar Gábor Visszavont kormányjavaslat A kormány október közepén átdolgozásra visszavonta a bírák felső korhatárával kapcsolatos alkotmánymódosítást és a kapcsolódó törvényeket. Miután az Alkotmánybíróság júliusban megsemmisítette a korai nyugdíjazásról szóló szabályozást, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szeptember elején olyan javaslatot terjesztett a parlament elé, amely a bírák nyugdíjkorhatárát 62-ről 65 évre emelné. Az Origo korábbi értesülése szerint a visszavonás oka az volt, hogy a kormány meg kívánta várni az Európai Bíróság ítéletét, amivel elkerülte azt, hogy a testület esetleg a megsemmisített helyére lépő új szabályozásra is kiterjessze vizsgálatát. -->
